Nagypéntek - az év legcsendesebb napja

Ma van nagypéntek. A liturgiában a húsvéti szent háromnap második napja. A katolikus egyházban Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékeznek meg. Ez az év egyetlen napja, mikor nincs szentmise, csak szertartás. Idén azonban, a koronavírus miatt a vajdasági templomok egész hétvégén zárva lesznek.

A hívek nagypénteken önmegtartóztatással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. Nagypéntek az a nap, amikor Jézust keresztre feszítették a Golgota hegyen, majd halálát követően eltemették.

A templomokban a harangok már nagycsütörtökön este elhallgattak, ahogy mondani szokás, Rómába mentek. Ettől kezdve a húsvéti vigília glóriájáig sem harang, sem csengő, sem orgona nem szól.

Harangozó László református lelkész felidézte: „Szomorú nap volt ez. Az egész természet gyászolt. Dél felé sötétség borult az egész vidékre. Mintegy három órán keresztül teljes sötétség volt. Ekkor Jézus felkiáltott: elvégeztetett! és meghalt. Abban a pillanatban megrendült a föld és földrengés támadt. A római százados és a katonák, akik ott álltak megdöbbentek és azt mondták, hogy ez bizony valóban Isten fia volt.”

A vajdasági római katolikus templomok zárva lesznek az előttünk álló hétvégén, a kijárási tilalom idején. Az egyház azt javasolja, hogy mindenki otthon, a szabályokat betartva ünnepelje majd a húsvétot, a kereszténység legnagyobb ünnepét.

A nagypénteki szertartás - amely nem szentmise - három részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozásból. Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció a tíz könyörgés után idén a járvány miatt egy tizenegyediket is beiktatott, amelyben megemlékeznek a betegekről, a halottakról és a gyászolókról. A szertartás második része, a hívek kereszt előtti hódolata idén elmarad a templomokban.