Nagypéntek az isteni szeretet kiteljesedésének kezdete

Nagypénteken a katolikus egyház nem mutat be miseáldozatot. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. A katolikus egyház szigorú böjtöt kér a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek legfeljebb háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.

A nagyböjt utolsó, szigorú böjti napja nagypéntek. Az ünnep előtti negyven nap, a Krisztus szenvedéseire való emlékezés kezdete. Erre az evangélikus egyház hívei a böjti hat vasárnap alatt készültek. Dolinszky Gábor, szabadkai evangélikus püspökhelyettes elmondta, a húsvéthoz, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepéhez úgy juthatunk csak el, ha megértjük mi történt nagypénteken, a golgotai kereszten: „Megértjük azt, hogy tulajdonképpen az emberiség bűnét hordozta el Jézus Krisztus, de teszi ezt a mi bűneinkkel is. Így hogyha ezt megértjük, így tudunk húsvét ünnepébe átbillenni, ha lehet így fogalmazni és így tudjuk majd megérteni a feltámadásnak a jelentőségét.”

Nagypéntek az isteni szeretet kiteljesedésének kezdete. Ilyenkor hajtotta végre Isten a világ megváltását. A szomorúság a gyász és a fájdalom napja nagypéntek, ugyanakkor a remény napja is, mert Isten szeretete bontakozik ki benne, aki megváltott minket és bűnbocsánatot kínál.

Harangozó László, református lelkipásztor, Szabadka: „Ilyenkor szembesülnünk kell a magunk gyarlóságával, ahogyan a hitvallásunk tanítja, hogy milyen nagy az én bűnöm és nyomorúságom, de ugyanakkor azt is, hogy miként szabadíttatom meg az én bűnömtől és nyomorúságomtól - Krisztus váltsága által és milyen hálával tartozom. Igen szomorkodni kell a bűneink, a gyarló voltunk felett de ugyanakkor a hálaadás kell minket, hogy eltöltsön. Hálát adni Istennek az ő szeretetéért és magasztalni őt.”

Ez a nap szigorú böjti nap: egyrészt bűneink tették szükségessé, hogy Isten a végsőkig adja magát az ember életéért, hogy hitetlenségünk legmélyén a szenvedésből és a halálból is részt vállaljon. Másrészt nagypénteken Jézus egyedül maradt: tanítványai elhagyták, és ez a mai keresztényeket személyes bűneikre emlékezteti: arra, hogy ezerféle módon megtagadhatjuk az értünk meghalt, bennünket megváltó Krisztus iránti hűséget.

Fazekas Ferenc, plébános, Szent György-templom, Szabadka: „Az egyszerű embernek ez azt jelenti, hogy van valaki, aki együtt érez vele, van igazi megváltója az embernek, aki meg tudja vigasztalni, fel tudja emelni az elesettségéből, reményt tud adni az egyszerű emberi szívnek. Így Jézus mindég, minden idők embere számára az igazi üdvösség forrása. Ő az igazi megváltónk. Sok megváltó volt már ebben a világban, de ilyen megváltó valóban nem volt, akit a szeretet a megértés és az irgalom jellemzett. Aki együttérzett minden emberi fájdalommal, gonddal.”

Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét a katolikus templomokban, mert maga az örök főpap - Krisztus az áldozat a kereszt oltárán.