Nyelv, társadalom és elme
Az idei tudományos értekezés három téma köré csoportosult: nyelv, társadalom és elme. A mai konferencián 37 előadó vett részt a Kárpát-medence több országából. A 27-ik alkalommal megrendezett egyetemi nyelvészeti napokra a vajdasági előadókon kívül Budapestről, Szegedről, Veszprémből, Nagyváradról, Mariborból, Eszékről, Nyitráról és Alsóőrről is érkeztek vendég előadók. Vajdasági megzenésített versekkel köszöntötték a Magyar Tanszék hallgatói a vendégeket.
A társadalom és a nyelv mindenképpen összeköttetésben áll, mivel társadalom nélkül nem létezne a nyelv, és fordítva - hangsúlyozta köszöntő beszédében Andrić Edit, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanszékvezető helyettese. „Az elme is, ugye most nagyon aktuálisak a pszicholingvisztikai kutatások, hogy hogyan funkcionál az agy, és a nyelv hogyan valósul meg tulajdonképpen a társadalomban.”
Pásztor-Kicsi Mária, a konferencia szervezőbizottságának elnöke azt mondta: a nyelvet ápolni kell, mint egy élőlényt. Mert a nyelv is egy szerves organizmus - tette hozzá. „A nyelv, mint a megismerés egyik alapeszköze, és hát fölmerül a kérdés, hogy lehet-e nyelv nélkül gondolkodni, tehát nyilván nem lehet, és a nyelv egy külön eszközét képezi a valóság megismerésének.”
A fejünkben létezik egy mentális lexikon, azaz a szókincsünk, és ez a szókincs idővel változik - ezt vizsgálta Lengyel Zsolt, a veszprémi Pannon Egyetem tanára. „Szóasszociációs vizsgálatok keretében vizsgáltam a mama és a papa szót. Nagyon érdekes, hogy az anyánál általában sokkal több cselekvés tapasztalható, mint az apánál. Volt olyan korosztály, amelyik az apánál mindössze két-három igét tudott megjegyezni. ”
Tehát a nyelv nemcsak jelek, hanem társadalmi viszonyulások hordozója is - hangzott el a konferencián. Fontos, hogy a külhoni magyar anyanyelvű hallgatókat többnyelvűségre neveljék - emelte ki Kolláth Anna, a maribori Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára. „Nemcsak magyar szakosaink vannak a tanszéken most már, hanem tanító szakosaink, sőt óvópedagógusok, ők minden mást szlovénul tanulnak, a szlovén oktatási rendszerben, viszont vissza kell menniük majd a kétnyelvű oktatásba. ”
Azonban, ha a kétnyelvű oktatásban nincs meg a magyar szaknyelv legalább a minimális módon, akkor a jövendőbeli oktatók nehéz helyzetbe kerülhetnek. Ezért a maribori magyar tanszéken arra törekednek, hogy minél erősebb magyar szaknyelvi és módszertani kompetenciát kapjanak a hallgatók.
