A nyugat-nílusi vírus leginkább a krónikus betegeket veszélyezteti

Augusztus elsejéig az Európai Unió területén 33 nyugat-nílusi lázzal fertőzött személyt regisztráltak. Szerbiában egy 84 éves, krónikus betegségekkel küzdő idős nőnél fedezték fel a betegséget. Az orvosok és a szakemberek egybehangzó véleménye szerint azonban nincs ok a pánikra. Amennyiben valaki szabadidős tevékenységet végez, azaz kempingezni vagy táborozni megy, továbbra is javasolt a szúnyogriasztó szerek és az egyéb eszközök bevetése és használata.

A Molnár család éppen kirándulni indul. A gyerekek szeretnek a szabadban játszani, ami időnként együtt jár néhány jókora szúnyogcsípéssel is. Az édesanya nem fújja be rendszeresen a gyerekeket szúnyogriasztóval, az esti órákban inkább nem tartózkodnak kint. Ha viszont az erdő felé veszik az irányt, minden védekezés jól jön, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Hallottak ugyan a nyugat-nílusi lázról, mégsem félnek a vírustól. „Nyár elején rengeteg szúnyog volt, mostanra azonban normalizálódott a helyzet. Amikor erdős terepen kirándulunk, akkor nyilván befújjuk őket kullancs- és szúnyogirtóval. De egyébként nem. Általában a krónikus betegeket támadja ez a vírus, illetve a gyerekeket. Nekem három kisgyerekem is van, de valahogy nem féltem őket a vírustól különösebben” - mondja Molnár Lajkó Anett.

A szúnyogok elleni védekezés több formáját is alkalmazhatjuk egyszerre, az esti órákban viszont még így is nehéz távol tartani a vérszívókat. Szakmány Tibor családja a is a hagyományos, jól bevált módon védekezik a rovarok ellen: „Szúnyoghálók vannak az ablakon és az ajtón, illetve nem nagyon szoktunk kint lenni este, amikor a szúnyogok előjönnek.”

A nyugat-nílusi láz szezonális megbetegedés, a szúnyogok legaktívabb időszakaiban jelentkezik, ami általában augusztus. A vírust legfőképpen a dalos szúnyog terjeszti, áldozatának megcsípésével. Dr. Darija Kisić Tepavčević, a Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakértője a Szerbiai RTV műsorában elmondta, leginkább a krónikus megbetegedésekben szenvedőket veszélyezteti a vírus: „Tudjuk, hogy a vírussal megfertőzött emberek legtöbbjének nincs semmilyen tünete. Öt emberből négynek semmilyen tünete sem lesz, ennek a szúnyognak a csípése pedig semmiben sem különbözik bármely más szúnyog csípésétől. Ebből az öt fertőzöttből csupán egy lesz olyan, akinél jelentkeznek majd az influenzához hasonló tünetek, azaz a láz, a gyengeség és a rossz közérzet.”

A szakember hozzátette, a fertőzöttek kevesebb mint egy százalékánál, azaz mintegy 150-ből egy személynél léphet fel szövődmény, például agyhártya- vagy agyvelőgyulladás. Ez esetben a tünetek a szédülés és az erős fejfájás.

Ami a szúnyogokat illeti, a jelenlétüket leginkább befolyásoló tényezők a páratartalom és a hőmérséklet. A szúnyogirtást követő néhány esőmentes nap nagyban segítené a számuk csökkentését.