Oroszok Belgrádban
Az ukrajnai háború kitörése óta mintegy ötvenezer orosz állampolgár érkezett Szerbiába, már több mint ezer céget alapítottak, lakásokat vásárolnak és bérelnek vagy hónapokig szállodákban laknak. Ennyi ember érkezése felborította az ország, és főként a főváros, Belgrád mikrogazdaságát, felmentek például az ingatlanárak, és szinte lehetetlen lakást találni.
Belgrád központjában, a sétálóutcán egyre gyakrabban hallani orosz zenét. Az utcazenészek így kedveskednek annak az egyre nagyobb számú orosz állampolgárnak, aki a szerb fővárosban talált új otthonra az utóbbi hét hónapban.
Miután február 24-én Oroszország elindította Ukrajna elleni különleges katonai műveletét, Ukrajnából mintegy 7,5 millióan menekültek el, de Oroszországban sem akart mindenki otthon maradni. A becslések szerint több mint félmillió orosz hagyta el hazáját. A legtöbben Törökországba, Örményországba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Georgiába menekültek, de sokan érkeztek Szerbiába is. A hivatalos adatok szerint több mint 12 ezren. A nem hivatalos adatok szerint viszont akár 50 ezren is lehetnek.
Radoš Đurović, igazgató, Menedékkérőket Védő és Segítő Központ, Szerbia: „Ami az oroszokat illeti, ők nem kérnek menedéket, és nem is jogosultak arra az ideiglenes védelemre, amelyre az ukránok, ezért nehéz pontos statisztikákat szerezni. Durva becslések szerint több mint ötvenezer Oroszországból származó személy van most az országban. Ők nem adtak át menedékkérelmet, és ahogy mondta, nem esnek az ideiglenes védelemre szorulók körébe, kivéve néhány embert. Amikor a menedékkérelmekről beszélünk, el kell mondanunk, hogy mindössze tizennyolc orosz kért menedéket eddig Szerbiában, és ideiglenes védelmet is csak néhány tucat orosz állampolgár kapott. Ők leginkább házaspárok vagy gyerekek, akik ukrán állampolgárok is."
Az Oroszországot elhagyók jelentős része fiatal, diplomás, és a kiemelten sok közülük az információs technológiai, vagyis az IT-szektorban dolgozik. Azok, akik Szerbiába jöttek, már több mint 1300 céget alapítottak, szintén főleg az IT-t érintő területeken. Néhány, oroszokat tömörítő Facebook-csoportban pontos információkat lehet találni arról, hogyan kell vállalkozást indítani Szerbiában, és hogy mindehhez nem kell túl nagy befektetés, legfeljebb ezer euró a bankszámlanyitásra, cégalapításra, munkaengedélyre, ügyvédi segítségre.
A fiatal, jól képzett oroszok közé tartozik Veronika is, akivel egy belgrádi kávézóban találkoztam. A 33 éves rövid-, dokumentum- és reklámfilmrendező az elmúlt hét hónapot Georgiában töltötte, de mivel a férje cége áthelyezte a képviseletét Belgrádba, így most mindketten Szerbiába költöztek. Azt mondja, Szerbia olyan ország, ahol el tudja képzelni, hogy hosszú távon éljen, Oroszországba viszont soha nem akar visszatérni: „Nem mondhatom azt, hogy az élet gazdaságilag kényelmetlen lett volna. Nem, szerintem egész privilegizált helyzetben voltunk, az IT-szektorban dolgoztunk, még én is, és bizonyos szempontból az oroszországi életünk egész sikeresnek tűnhetett. Ez azonban a politikai rendszerről szól. Próbáltunk tiltakozni, de ez egyre nehezebb lett, végül egy ponton a nézeteink és az életmódunk már nem illeszkedett oda egyáltalán."
Arról sokat hallani, mennyire megváltozott az élet Ukrajnában, hiszen háborús övezetté vált szinte az egész ország, arról viszont keveset beszélnek, hogy a szankciókkal sújtott Oroszországban is jelentős fordulat következett be, hiszen a legtöbb világmárka kivonult, így bezártak a megszokott helyek. Nincsen amerikai gyorsétterem, nem lehet Iphone-t venni, a mozikban nem játszanak amerikai filmeket, és alapvető, megszokott élelmiszerek, ruhamárkák tűntek el, váltak hiánycikké.
A húszéves Alekszandr néhány hete érkezett Belgrádba az édesanyjával és a testvéreivel, és éppen most vásárolt házat Dél-Szerbiában. Azt meséli, voltaképpen egész életében azt tervezte, hogy elhagyja Oroszországot, hiszen már a szüleinek is fenntartásai voltak a putyini Oroszországgal szemben. Szerbiát pedig a hasonlóság miatt választotta úti célként. Oroszországba ő sem akar visszatérni: „Tetszett Szerbia, tetszett az Oroszországgal való kulturális hasonlóság, és mindenképpen el kellett hagynom Oroszországot a mindenki által ismert okok miatt. Nem értek egyet a kormánnyal és a lépéseivel, most gyakorlatilag Oroszország gazdasági zárlat alatt van miattuk, és most zajlik a mozgósítás is, amelyet a „legkedvesebb” politikusaink szerveztek meg."
Sok orosz egyáltalán nem a politikai üldöztetés miatt hagyta el otthonát, a legtöbbjüket inkább az viseli meg, hogy a szankciók miatt felborult a megszokott életük. Oroszországból leginkább azok jöttek el, akiknek volt pénzük az útra, és Szerbiában sem szeretnének rosszul élni. Mivel Szerbiában alacsonyabb az életszínvonal, mint az orosz nagyvárosokban, így a belgrádi lakások bérlése sem okoz számukra gondot. Az ingatlanközvetítők tájékoztatása szerint emiatt a belgrádi lakások bérleti díja az ukrajnai háború kitörése óta majdnem megduplázódott. Az ingatlanközvetítők szerint a belvároshoz közeli, háromszobás, újépítésű, teljesen berendezett, modern lakások a legkelendőbbek. Emellett pedig sokan meg is vásárolják a lakásokat vagy a külvárosi házakat, nyaralókat.
A köztársasági statisztikai hivatal adatai szerint is sok orosz érkezik Szerbiába, az itt töltött éjszakákra vonatkozó adatok alapján az látszik, hogy az év első felében megháromszorozódott azoknak az orosz állampolgároknak a száma, akik vendégéjszakákat töltenek Szerbiában.
Például, ha valaki holnap érkezne Belgrádba, és egy hétre foglalna hotelszobát, mondjuk, ennyi időt szánna lakáskeresésre, az ugyan még találna szabad helyeket a szállodákban, de ezek már nem a legolcsóbb szobák lennének, és nem is biztos, hogy bármelyik hotelt választhatná. Persze, ha sok pénzzel érkezik, akkor feltehetőleg minden megoldható, az elnöki lakosztályra például általában nincs olyan nagy kereslet. Olyanok is vannak persze, akik több hónapra foglalnak szobát, és nem foglalkoznak lakáskereséssel.
A belgrádi Nikola Tesla repülőtérre naponta több járat is érkezik Moszkvából és Szentpétervárról. A jegyek teljesen elfogytak. A mozgósítás hírére a Moszkvából induló járatokra a jegyek ára meghaladta a 9 ezer eurót. Ha valaki holnap kelne útra Moszkvából Belgrádba, több mint egymillió dinárnak megfelelő összeget kellene fizetnie az egyirányú jegyért. Ha nem ennyire sürgős, akkor ugyanez a jegy, a jövő kedden már valamivel több mint 255 ezer dinárért is megvásárolható.
A belgrádi repülőtéren megerősítették, a járatok rendszeresek. A jegyek viszont nem olcsók, de nem elérhetetlenek, viszont a kedvezményesebb jegyek, például az AirSerbia járataira szólók már október közepéig elfogytak, és akkor is körülbelül százezer dinárt kell fizetni egy egyirányú utazásért. Fapados jegyáron most nem lehet az orosz fővárosból Szerbiába utazni.
Szerbia több szempontból is vonzó célpont lehet az oroszok számára. Ezek közül a legfontosabb, hogy vannak repülőjáratok Oroszország és Szerbia között, míg az európai uniós országokba nem utazhatnak be az orosz állampolgárok. Másrészt Szerbia ugyan elítélte az orosz agressziót, de nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. Emellett pedig a két országot a történelme, a vallása, a hasonló nyelve is összeköti. A tizenegy éve Belgrádban élő Viktorija szerint viszont a szerbek nem ismerik az igazi Oroszországot, csak egy elképzelés, egy „orosz mítosz” iránt rajonganak. A 36 éves orosztolmács arról is beszélt, hogy a belgrádi orosz diaszpóra nagyon megosztott: vannak azok, akik 2014 előtt érkeztek Szerbiába, többségük nő, és őket általában „orosz feleségeknek” nevezik, mert szerb férfihoz mentek feleségül, és támogatják Vlagyimir Putyin politikáját. Vannak viszont azok, akik 2014, vagyis a Krím elcsatolása után hagyták el Oroszországot, ők viszont ellenzékiek, és egyáltalán nem értenek egyet a Kremllel, nem is tervezik, hogy bármikor visszamennének szülőföldjükre.
A szerb sajtónak nyilatkozó ingatlanügynökök szerint egyébként egyre kevesebb orosz akar tartósan Belgrádban, illetve Szerbiában maradni. Az ország egyre kevésbé vonzó, mert nem határolódik el Oroszországtól. Ezért az ingatlanosok szerint egyre kevesebb orosz keres már hosszú távra lakást, és míg tavasszal és nyáron főként egy évre szóló lakásbérleti szerződést kötöttek, most már inkább legfeljebb fél évre, vagy két-három hónapra keresnek szállást, emellett pedig egyre kevesebb is az orosz érdeklődő. Sokan azt mondják, az Egyesült Arab Emírségek vonzóbb célpont lett, jobbak a munkakörülmények és magasabb az életszínvonal is. Azok, akik viszont már vásároltak vagy hosszabb távra béreltek lakást, valamennyi időt bizonyosan Belgrádban kívánnak tölteni, a magánóvodákban és iskolákban ugyanis a jelentések szerint egyre több az oroszajkú gyerek.
