Pravoszláv húsvéti szokások

A különbségek elsősorban a sajátos ételekben vannak. Velebiten, a Kravić család tanyáján a főétel ezúttal is a hagyományos nyárson sült bárány volt.

A pravoszláv húsvétra való készülődés a Kravić családban is nagypénteken kezdődött. A család hölgytagjai húsvéti tojást festettek és megfőzték a sonka mellé a szombati reggelire szánt tojásokat is. Egy festett tojásnak azonban külön szerepe van, mondja Marija Kravić, Miloš Kravić lánya, aki Montenegróból látogatott haza a családi ünnepre.

Marija Kravić: „Az első, „házvédelmezőnek" nevezett piros tojás egész évben a házban marad, védi azt, őriz és segít minket, míg az előző húsvétról megmaradt tojást valahol a házban vagy a kertben elássuk.”

A család felnőtt férfitagjai húsvétvasárnap délelőttjén a főétel, azaz a nyárson sült bárány készítésével foglalatoskodtak.

Miloš Kravić: „A bárány 4-4 és fél órán át sül parázson, hogy a közepe és a húsban leggazdagabb részei egyenletesen átsüljenek.”

A családtagok minden jelentős ünnepet itt tartanak meg, ahol egy líkai etnoházat is kialakítottak a háziak. Ezzel is azt szerették volna elérni, hogy a faluból elszármazottakat a múltra emlékeztessék - mondta Danilo Kravić: „Azért találtuk ezt ki, hogy a látogatók, a turisták és persze azok, akik Velebitről Újvidékre, Belgrádba, Szabadkára, Zentára, Magyarkanizsára vagy távolabbra költöztek örömmel látogassanak el ide, ahol sok régi dolgot, emléktárgyat állítottunk ki.”

A nyárson sült bárányhúst gyöngytyúkleves, sült paprika, húsvéti pogácsa és finom torta kíséretében tálalták fel. A Kravić családban a szombat reggeli főtt sonka mellé egy speciális líkai tejterméket, az úgynevezett basat (bászát) is az asztalra teszik. Az ortodox hívők hétfőn meglátogatják szeretteik sírját a temetőben, ahova tojást is kivisznek.