A razzia áldozataira emlékeztek Óbecsén
A 79 évvel ezelőtti tragikus események felidézésével, és közel 250 áldozat nevének a felolvasásával kezdődött Óbecsén a razzia áldozataira való emlékezés a Tisza-parti vesztőhelyen felállított márványtáblák előtt.
Svetlana Vuletić alpolgármester szerint a béke megteremtésének a feltétele az igazság megismerése.
„A történelemről nem fordíthatjuk el a tekintetünket. A bizalom miatt vagyunk most ma itt együtt. A bizalom mellett szükség volt az őszinte vágyra és reményre is, hogy különböző nemzethez és valláshoz tartozó emberekként készek vagyunk együtt fejet hajtani az áldozatok emléke előtt, és arra, hogy ne higgyünk abban a több évtizedes demagógiában, mely szerint a bűntett kollektív. A bűntettnek mindig van arca, közös csak az együttérzés és az áldozatokra való emlékezés lehet.”
A tragédia körülményeiről a Harcosok Szövetsége óbecsei szervezetének a nevében Jelena Češljević beszélt, majd Dejan Stanojev óbecsei pravoszláv püspöki helynök gyászmisét szolgáltatott az áldozatok emlékére. Lelki üdvükért Furderer László espres plébános, valamint a Szerbiai Zsidó Hitközségek Szövetsége nevében Kovács Róbert is mondott imát.
Kovács Róbert, előimádkozó, Szabadkai Zsidó Hitközség: „Nem a napok száma számít, nem a megemlékezések gyakorisága a lényeg, hanem azt kellene megtanulni, hogy többet ilyen ne történjék meg. De az ember mindig elfelejt ember lenni, mindig elfelejt szent lenni, és gyakorlatilag az emberiség története mindig a felejtés. Mindig föl kell idéznünk azt, hogy megint történik valami, most is, folyamatosan vannak hasonló mészárlások, nem ugyanolyan mértékűek, de az eredmény ugyanaz. Mert ha egy ember is elvész, nem tudjuk, hogy mi veszett el, lehet, hogy az egész világ.”
A megemlékezés koszorúzással ért véget. A holokauszt áldozatainak az emléknapja alkalmából az 1962-ben lerombolt óbecsei zsinagógára és az egykori zsidó iskolára emlékeztető márványtáblánál is koszorúzás volt.
