A reformációt ünnepelték Nagybecskereken
Szalay József református lelkész nevéhez fűződik a nagybecskereki református templom megépítése, melyet 1891-ben avattak fel. Az ő sírjánál gyűltek össze ma a nagybecskereki református gyülekezetnek a tagjai.
Vujin Gyenge-Szlifka Tilda, református lelkész Nagybecskerek: „Ezen a napon, most már több mint 15, talán már húsz éve is van annak, hogy minden reformáció, vagyis minden október 31-e, előtti csütörtöki napon kimegyünk a temetőbe, ahol a templomépítő lelkésznek a sírja körül gyűlünk, és itt tartunk egy rövid istentiszteletet és utána pedig meglátogatjuk a többi sírt is.”
A református temetőt 1963-ban államosították és azóta közvállalat viseli gondját. Danijela Tančić, sajtófelelős, Köztisztasági és Temetkezési Vállalat, Nagybecskerek: „Falat emeltünk a temető köré, hátravan a betonoszlopok kiöntése, valamint a fal tetejének az elkészítése. Ezzel a református temető sokkal biztonságosabb, szebb és rendezettebb lesz. Mindenszentek ünnepe alkalmával a köztisztasági vállalat dolgozói alaposan rendbe hozták a katolikus és a muzslyai temetőt is.”
A nagybecskereki református gyülekezet tagságát is érzékenyen érintette a járványhelyzet. Vujin Gyenge-Szlifka Tilda, református lelkész, Nagybecskerek: „Ketten vagy hárman vagyunk 65 évnél fiatalabb egyháztagok. A többiek mind 65 évnél idősebbek. Nagyon kevés templomba járónk van. Most ebben a korona-időszakban sokan félnek is eljönni. Vasárnaponként alig vagyunk húszan-huszonöten. Általában ha így nézem, akkor az egyháztagságot fizető híveink alig ütik meg a százat.”
Nagy szükség van a református templom és a parókia épületének a felújítására, amit csak támogatásból lehetne megvalósítani a lelkész szerint.
