Ugrás a tartalomra

A regionális és kisebbségi nyelvek helyi chartáját ismertették Magyarkanizsán

2021.12.07
15:33
2021.12.07
16:23
Forrás
Pannon RTV
Szerbiában elsőként Magyarkanizsa községben hozták meg a regionális és kisebbségi nyelvek helyi chartáját. Mindez az Európa Tanács támogatásával és a Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére valósult meg.

Meghozatalának és alkalmazásának célja Magyarkanizsa község lakosságának nyelvi és szabadságjogi megvalósításának előmozdítása volt. A dokumentumot és annak fontosságát egy szakmai konferencián ismertették ma a településen.

A Magyarkanizsa községben meghozott regionális és kisebbségi nyelvek helyi chartájának jelentőségéről Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszélt a konferencián.

„Nem csak hivatkozási alap lehet ez, hanem annak a bizonyítéka is, hogy ezek a jogok igenis járnak nekünk, az itt élő magyarságnak. Kell, hogy éljen ezekkel. Másrészt pedig ezen jogok megbecsülése a többségi nemzet részéről arról is szól, hogy együtt, közösen erősebbek is vagyunk.”

Sztáray Péter magyarországi biztonságpolitikáért felelős államtitkár a nemzeti kisebbségi jogok helyzetéről számolt be.

„Ez elsősorban az Európa Tanács két alapvető jogi dokumentumára épül és ezekből vezeti azt le, hogy helyi szinten, önkormányzati és kormányzati szinten is megfelelően biztosítva legyen a kisebbségi nyelvhasználat. Ez olyan kérdéseket is felvet, ha valaki jól beszéli a kisebbségi nyelvet, akkor is adott esetben kedvezőbb számára, hogy ha tolmáccsal a saját anyanyelvén tud megszólalni hivatalosan.”

A szakmai előadások során Szakállas Zsolt tartományi nemzeti kisebbségi titkár elmondta, hogy a tartományi közigazgatásban a szerb nyelv mellett hivatalos használatban van a magyar, a szlovák, a román, a horvát és a ruszin nyelv is.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a polgárok fordulhatnak a tartományi szervekhez mindezen nyelveken. A tartomány területén 45 önkormányzat van és ezek közül 41 önkormányzatban a szerb nyelv mellett egy kisebbségi nyelv is hivatalos használatban van. Ez a gyakorlatban lehetővé teszi a polgároknak, hogy anyanyelvükön forduljanak az önkormányzati szervekhez, valamint azokhoz a köztársasági szervekhez, amelyek az adott önkormányzat területén székelnek.”

Lulić Emil, az MNT hivatalvezetője előadásában azokra a praktikus kérdésekre fókuszált, amelyek a helyi nyelvi charta elfogadására vonatkoznak.

„Hogyan sikerült megszólítani Magyarkanizsa község vezetőségét, hogyan sikerült az Európa Tanács szakértőinek bevonásával megfogalmazni azt a védelmi szintet, amely a legmegfelelőbb a magyar nyelv számára Magyarkanizsa területén és azokat a védelmi mechanizmusokat, amelyeket bevezettünk ezeknek az újonnan ezen a szinten is szavatolt jogoknak az ellenőrzésére.”

A konferencián továbbá Ljudmila Popović, az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottságának tagja a helyi akciótervekről, mint kisebbségi nyelvek promóciójának követendő gyakorlatáról számolt be. Miladin Nešić a Szerbiai Ombudsmanok Egyesületének elnöke pedig a helyi jogvédő jelentőségéről és szerepéről a nemzeti kisebbségek-nemzeti közösségek hivatalos nyelvhasználatának fejlesztéséről és védelméről tartott előadást.

charta
Magyarkanizsa
kisebbségi nyelvek
Lulić Emil
Hajnal Jenő
Szakállas Zsolt

Most

08:07, Frissítve: 08:52

Napos, de hűvös idő

A 0 és 2 fok közötti délelőtti értékek után, a délután folyamán 11 fokig is felmelegedhet a levegő.

Népszerű

Álommunka, álombér?

Egyetlen napot sem kell várniuk, hogy munkát kapjanak, a fizetésük pedig több mint 200 ezer dinár is lehet. A felmérések szerint jelenleg a gépészmérnökök a legkeresettebbek a szerbiai munkaerőpiacon.