Rendkívül keresett a satrincai libazsír, az ezerarcú orvosság
Régen minden udvarban tartottak libát, egy-egy háztartásban akár száz szárnyas is volt. Ma már kevesebb a liba Satrincán, a helyiek nem győznek annyi libát vágni, és annyi libazsírt kisütni, hogy kielégítsék a jelenlegi keresletet.
A libák Satrinca utcáin szabadon legelnek. A falu mindhárom utcájában.
A libatenyésztés ugyan megcsappant az utóbbi időben, de még így is minden háztartásban akad legalább 2-3 liba, amit saját részre tartanak. A valamivel több, mint 300 fős szerémségi kis falu nagyobb tenyésztői azonban akár több száz libát is nevelnek évente.
Szabó Mariska libatenyésztő: „Mondjuk rá, most van 50 nagyobb és még 20, ami most érkezett, azok kisebbek, majd megnőnek.
- Satrincán egyébként mennyi liba van?
- Nem tudom pontosan, de olyan 400 körül. Úgy hallottam, hogy 400 liba van Satrincán.”
A libazsír ára igen magas, 600 dinárba kerül két deci, így jelenleg ez a tenyésztők legfőbb terméke. Egyesek szerint az egészségnek is jót tesz.
Maja Sekeres libatenyésztő: „A libazsír jónak mutatkozott a tüdőre, gyógyítja a bronchitist. Például ha a gyerekeim betegek, akkor teszek az orrukba. Jól tisztítja a légutakat, megkönnyíti a váladék kiürítését a tüdőből.”
A tenyésztők a zsíron kívül a liba húsát is hasznosítják, pástétomot és kolbászt is készítenek belőle. Viszont a libatömés és tollfosztás hagyományai már kihaltak, mert nagyon időigényes és nehéz munkák - mondták a tenyésztők. A Satrincán feldolgozott, házi készítésű termékek nem csak Vajdaságban hanem, Szerbia-szerte is ismertek és keresettek.