Szűz Mária születését ünnepelték Rábén
Rábén a templombúcsú az egyik legfontosabb közösségi eseménynek számít. A Szent Adalbert kápolnát 2005-ben építették.
Amíg a kápolna nem épült meg, addig a település lakói a szomszéd faluba jártak misére. Kis Ilona számára sokat jelent a helyi imaház: „Sok mindent jelent, ha az embernek baja van, csak ide jön.”
Pető László plébános szerint a természetben Istenhez, míg a templomokban, kápolnákban a szentekhez lehetünk közelebb.
„Úgy tekintsünk a templomra, mint valamilyen előcsarnokára a mennyországnak. Már földi értelemben az Úrjézus közvetítésével az imánkkal találkozhatunk a mennyei atyával. Ezt nem annyira lehet helyettesíteni, hogyha nincs. Az imának mindenhol van ereje, de a természet a legnagyobb templom.”
Sóti János törökkanizsai plébános a templombúcsúhoz kapcsolódó misézési szokásokról beszélt: „Búcsúi szentmisét szoktunk tartani. Ennek öt feltétele van, ezeknek szoktunk eleget tenni. Például szentgyónás, misén való részvétel, szentáldozás, egy kis ima. Ilyenkor megfogadjuk, hogy: Istenem, szánt szándékkal még megbocsájthatatlan bűnnel sem akarlak megbántani.”
A templombúcsúkor általában hazalátogatnak a távol élő rokonok, így ez nem csak a Rábén élők esetében ünnep.
Makra Péter, Rábé HK elnöke: „Sokan, akik elköltöztek, ha van rokonság, akkor visszajönnek ezen a napon Rábéra.”
Makra Péter hozzátette, bár egy fogyatkozó közösség a rábéi, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy a helyiek összefogjanak. A mostani templombúcsú más formában lett megszervezve, ugyanis elmaradt az ilyenkor szokásos kirakodóvásár.