Történészek elemezték a magyar-szerb együttélés ezer évét
A konferencia a Magyar Tudományos Akadémia és a belgrádi Történelmi Intézet együttműködésének köszönhetően jött létre. Herman Róbert, Budapest: „Az nagyon érdekes, hogy itt elhangzott a magyar álláspont bizonyos kérdésekben és a szerb álláspont hasonlóképpen és nagyon fontos az, hogy megpróbáljuk egymás szemével is látni vagy egymás logikájába belegondolva meglátni ezeknek az eseményeknek a magyarázatát.”
Az előadók tudományos szakmunkatársak, a történelmi témák elismert szakértői voltak. Ress Imre, munkatárs, történelmi intézmény, Budapest: „A magyar-szerb együttélésnek a legkülönbözőbb korszakait vizsgálták, ugyanis ezek a társadalmak nem voltak zárt társadalmak, a legkülönbözőbb történési események hoztak össze és választottak el közösségeket és ugye, a nemzeti közösségeknek ha megsemmisülnek a meglévő struktúrái, akkor nagyon gyakran a szomszédos államokban, vagy a szomszédos biztonságot nyújtó területen keresik az újrakezdés lehetőségét.”
A konferencia során a magyar és a szerb történészek megközelítőleg 1000 évet foglaltak össze. Nino Delić: „Mi és a többi történész is az ülésen, amely a magyarok és a szerbek évszázadokon át tartó kapcsolatáról szól, lényegében szublimálni szerettük volna az eddigi ismereteket több olyan szempontból, amelyek az elmúlt években a történelemtudományt jellemezték, így ma több témát hallhattunk a politikai történelemről és a kulturális történelemről.”
A tanácskozáson kitértek a magyarok és a szerbek között az elmúlt évszázadokban létező politikai és diplomáciai kapcsolatokra, valamint a társadalmi és az egyházi viszonyokra is.