Új tanterv, új oktatási módszerek
Ezt megelőzően, pénteken délelőtt a köztársasági Oktatásfejlesztési Intézet szakemberei felmérték a magyar osztályokba járó elsős és ötödikes diákok jelenlegi szerb nyelvtudásának szintjét a szabadkai Széchenyi István Általános Iskolában.
Az idei tanévtől új tanterv szerint tanulják az elsősök és az ötödikesek a szerbet, mint környezetnyelvet. Az új tanterv lehetővé teszi kifestők és más segédeszközök használatát, hogy érdekesebbé és színesebbé tegyék a mindennapi kommunikációhoz szükséges szerb nyelvtudás elsajátítását.
Damir Išpanović a szabadkai Széchenyi István Általános Iskolában a magyar diákoknak adja elő a szerb nyelvet. Most A és B program szerint oktatják a diákokat. Az első program azokra vonatkozik, akik túlnyomórészt magyar környezetben élnek, a másik pedig azokra a tanulókra, akik napi szinten találkoznak a szerb nyelvvel.
Damir Išpanović, szerbtanár, Széchenyi István Á. I., Szabadka: „Az eddigiek során a gyakorlatban azt tapasztaltuk, hogy vannak homogén és heterogén környezetből érkező diákok. A mi környékünk éppen erről ismert, hogy vannak olyan diákjaink, akik nagyon gyengén beszélték a szerb nyelvet, de olyanok is, akik vegyes házasságból jöttek, és egyaránt tökéletesen beszéltek magyarul és szerbül is.”
A cél az, hogy a diákok a mindennapokban használható tudást szerezzenek.
Weiss Vesna, igazgató, Széchenyi István Á. I., Szabadka: „Nagyon fontos, hogy a magyar és a többi kisebbségi diákok megtanulják a szerb nyelvet, hogy itt is tudjanak maradni. Mivel a munka, a továbbképzés, meg a továbbtanulás attól függ, mennyire jól értik és beszélik a szerb nyelvet.”
A régebbi, nehezen érthető olvasmányok helyett a tanulók életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelően sajátítják majd el a szerb nyelvet.
Dognár Alex, szerbtanár, Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, Szabadka: „Egy módszertant, ami nagyon hasonlít az angol tanítási módszerekre, egy kicsit korszerűsíteni próbáljuk. Idáig a tankönyvek és a programok szóltak azok a diákok számára, akik már tudnak szerbül, és akkor ezt csak fejleszteni kellett. Most próbáljuk a tanárokat megtanítani arra, hogyan dolgozzanak azokkal a diákokkal, akik szerbül nem tudnak.”
A projektet az EBESZ közreműködésével az Oktatásfejlesztési Intézet munkatársai szervezték meg.
Dejana Milić Subić, igazgatóhelyettes, Oktatásfejlesztési Intézet: „A mi szerepünk nemcsak a program összeállítása, hanem a korszerű oktatási rendszerrel összhangban, azt is figyelemmel kísérjük, hogyan valósul az meg az új tanterv, a tantermekben.”
Az EBESZ munkatársai szerint követendő a szerbiai példa, ahol a tanulók az anyanyelven folyó oktatás jogával élhetnek, de ezzel párhuzamosan az államnyelvet is hatékonyan sajátíthatják el.