Ugrás a tartalomra

Újabb intézkedés, amellyel könnyítik a mesterséges megtermékenyítésre szorulók életét

2022.11.25
21:25
Forrás
Pannon RTV
Decembertől külföldön adományozott sejtekkel is végezhető lesz mesterséges megtermékenyítés Szerbiában.

Ez az idei évben már a második intézkedés, amellyel könnyíteni igyekeznek a mesterséges megtermékenyítésre szorulók életén, az év elején ugyanis 43-ról 45-re növelték azok életkorát, akik állami költségen vehetik igénybe ezt az orvosi beavatkozást.

Külföldi sejtbankokkal köt megállapodásokat Szerbia annak érdekében, hogy adományozott sejtekkel is lehessen mesterséges megtermékenyítést végezni az országban. Az eljárás a bejelentések szerint már december 10-től elérhető lesz nálunk is, és azok 45 év alatti nők vehetik majd igénybe, akiknek természetes úton nem lehet gyerekük, vagy nincs partnerük, vagy van ugyan partnerük, de neki nem lehet gyereke. A beavatkozás költéségét, amely mintegy 7 ezer euróra is rúghat, a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap állja. Az állam hat próbálkozást támogat majd, hármat teljesen egészében, elejétől a végéig, és hármat a lefagyasztott embriókból. A lehetőséggel viszont az államilag támogatottak mellett saját költségükre azok is élhetnek, akik valamely feltételnek nem tesznek eleget.

Jelenleg Szerbiában 6 állami és 13 magánklinikán végeznek mesterséges megtermékenyítés. A jövőben tervezik a klinikák számának növelését, illetve azt is lehetővé teszik majd, hogy a folyamatot az e-uprava oldalán is követhessék, vagyis nem kell majd információért sorba állni, minden elérhető lesz az interneten.
 
Sanja Radojević Škodrić, igazgató, Köztársasági Egészségbiztosítási Alap: „A felhasználóknak csak az a dolguk, hogy azon a klinikán, ahol a mesterséges megtermékenyítést elvégzik, kitöltsenek egy kérdőívet a jellemzőikről. Meg kell adni a vércsoportot, a magasságot, a tömeget, és azt követően választhatnak, hogy milyen külalakú legyen a donor, hogy az utód minél inkább hasonlítson rájuk.”
 
Nem ez az első intézkedés, amellyel Szerbia csak az idei évben ösztönözné a népességnövekedést. Néhány hónappal ezelőtt 43-ról 45-re emelték a mesterséges megtermékenyítés igénybevételének korhatárát, valamint lehetővé tették, hogy az első gyermek esetében a párok korlátlan számban próbálkozzanak a beavatkozással, és a procedúrát minden esetben az állam fizeti.
 
Egyelőre egy spanyol donorbankkal van szerződése Szerbiának, de a tervek szerint görög, olasz és skandináv bankokkal is hamarosan kiépül a kapcsolat. Olyan országokkal lehet ilyen megállapodást kötni, amelyek engedélyezik a sejtexportot.

A felmérések azt mutatják, hogy átlagosan egy ország lakosságának 1,5-2 százalékát érinti a meddőség problémája. Az esetek 40 százalékában a nő, 40 százalékában a férfi, 20 százalékában pedig mindkét fél tehető felelőssé a meddőségért, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az esetek 90 százalékában a gond megoldható valamilyen módon.

Az egyik ilyen módszer a mesterséges megtermékenyítés, amelynek a szabályai viszont országonként különbözőek. Néhány helyen engedélyezik, de nem támogatják anyagilag, más országokban csak a költségek egy részét fedezik. Van olyan állam, ahol csak házaspárok, máshol egy férfi és egy nő közösen kezdeményezheti az eljárást, és természetesen olyan országok is vannak, ahol egyedülálló nők is élhetnek a lehetőséggel.

A beavatkozás társadalmi megítélése is változó. Az igazság az, hogy az embereket már évszázadok óta foglalkoztatta a mesterséges megtermékenyítés lehetősége, a gyakorlatban azonban csak a 19. század végén sikerült megvalósítani állatoknál, az első emberi mesterséges megtermékenyítésre viszont a 20. század második feléig kellett várni, és a világ első lombikbabája csak 1978-ban született meg.

A tudományos eredmények ellenére a mesterséges megtermékenyítés kérdése máig megosztó. Még annak tudatában is, hogy Európa szinte minden országában jelentősen csökken a népesség, az egy főre jutó élve születések száma szinte sehol nem éri el a 2,1-et, mely a népességszám megtartásának a legalacsonyabb mértéke. Minél későbbi életkorban válnak a nők anyává, az ország lakosai annál elfogadóbbak a mesterséges megtermékenyítéssel szemben. A nők, a fiatalabbak, az iskolázottabbak, a magasabb jövedelemmel rendelkezők és azok, akik kevésbé látogatják a vallási szertartásokat, inkább támogatják a mesterséges megtermékenyítést, mint a férfiak, az idősebbek, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, az alacsonyabb jövedelműek és a vallási szertartásokat gyakrabban látogatók. A kutatásokból kiderült, hogy az európai országok közül Moldovában, Grúziában és Albániában utasítják el a leginkább a mesterséges beavatkozásokat, míg Izlandon, Svédországban és Dániában teljesen elfogadottnak tartják.

Mesterséges megtermékenyítésre Szabadkán is lehetőség van. Ennek részleteit ismertette Közügyek című műsorunkban Aleksandar Radulović, a kórház mesterséges megtermékenyítő központjának vezetője.

mesterséges megtermékenyítés
Közügyek

Most

19:19

A húsvét lényegéről gyerekeknek, játékosan

Húsvéti játékos foglalkozás tartottak a szabadkai Zorka Helyi Közösségben. A 2 és 10 év közötti zorkai gyerekek számára meglepetéssel is kedveskedtek. A húsvéti programot évről évre a VMSZ zorkai helyi szervezete hívja életre.

Népszerű

A Gebi felvásárolta a Fidelinkát

A csantavéri Gebi cég megvásárolta az egykori szabadkai malomipari óriás, a Fidelinka védjegyét, malmait, silóit és tésztagyárát.