Ünnepi körmenetet tartottak a szabadkai Munkás Jézus-plébánián (videó)
2017.04.09
12:57
Ma van virágvasárnap, és ezzel megkezdődik a nagyhét, a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. Ünnepi körmenetet és virágvasárnapi szentmisét tartottak Szabadkán, a kertvárosi Munkás Jézus-plébánián.
A kertvárosi templom új harangjai virágvasárnapi szentmisére hívták a híveket, akik megszentelni hozták barkaágaikat és a virágokat. Némedi Ilona: „Nagyon szép ünnep, mindenki hozza a barkát a templomba, megszentelik.”
Kovács Budai Brigitta: „A virágvasárnap a húsvétra való előkészületet jelenti, megszenteljük a barkaágat, amelyeket otthon azután vázába teszünk és feldíszítjük.”
Keszég János: „Virágvasárnapot mindig megünnepeljük. Mert virágvasárnap az egy nagyon szép és mondhatnám, egy szent dolog nekünk a húsvéti ünnepek előtt. Mi minden virágvasárnapon a barkákat megszenteljük.” Virágvasárnap a nagyhét kapuja. Egyszerre szól Jézus szenvedéstörténetéről, emellett a nagyböjt lezárását is jelenti. Fájdalom, de a keresztáldozat ünneplése is, hálaadás azért a csodáért, hogy az Úr Jézus értünk adta életét - mesélte Szakály József, a szabadkai Munkás Jézus-plébánia plébánosa. „Évekkel ezelőtt felújítottuk azt a régi szertartást, hogy a körmenet végén a templom bezárt kapuit Krisztus keresztjével megkopogtatjuk, és így tárulnak fel a templom ajtajai, a templom kapui, bevonulunk és elkezdjük a szentmise ünneplését.” A barkaszentelés egy régi szokás. Jeruzsálemben a Szentföldön, illetve Rómában, a mediterrán vidékeken pálmaágakat szentelnek. Sok nyelvben pálmavasárnapnak hívják ezt a napot. A szentírás szerint pálmaágakat tördeltek le a jeruzsálemiek, ezt szórták szőnyegként Jézus elé, amikor bevonult a szent városba. A templomi szertartást egy könyörgés nyitotta meg, ami összefoglalta, miről is szól az egész nagyböjti készülődés és a nagyhét. A virágvasárnapi ünnepi szentmise után a hívek hazavitték a felszentelt barkaágakat, ahol otthonukat díszítik velük, hímes tojásokat, különféle édességeket és más húsvéti díszeket akasztva rájuk. A hazavitt barkaágakkal kegyelmet kérünk az ünneplésre, amit ezután családunk körében szeretnénk folytatni.
Keszég János: „Virágvasárnapot mindig megünnepeljük. Mert virágvasárnap az egy nagyon szép és mondhatnám, egy szent dolog nekünk a húsvéti ünnepek előtt. Mi minden virágvasárnapon a barkákat megszenteljük.” Virágvasárnap a nagyhét kapuja. Egyszerre szól Jézus szenvedéstörténetéről, emellett a nagyböjt lezárását is jelenti. Fájdalom, de a keresztáldozat ünneplése is, hálaadás azért a csodáért, hogy az Úr Jézus értünk adta életét - mesélte Szakály József, a szabadkai Munkás Jézus-plébánia plébánosa. „Évekkel ezelőtt felújítottuk azt a régi szertartást, hogy a körmenet végén a templom bezárt kapuit Krisztus keresztjével megkopogtatjuk, és így tárulnak fel a templom ajtajai, a templom kapui, bevonulunk és elkezdjük a szentmise ünneplését.” A barkaszentelés egy régi szokás. Jeruzsálemben a Szentföldön, illetve Rómában, a mediterrán vidékeken pálmaágakat szentelnek. Sok nyelvben pálmavasárnapnak hívják ezt a napot. A szentírás szerint pálmaágakat tördeltek le a jeruzsálemiek, ezt szórták szőnyegként Jézus elé, amikor bevonult a szent városba. A templomi szertartást egy könyörgés nyitotta meg, ami összefoglalta, miről is szól az egész nagyböjti készülődés és a nagyhét. A virágvasárnapi ünnepi szentmise után a hívek hazavitték a felszentelt barkaágakat, ahol otthonukat díszítik velük, hímes tojásokat, különféle édességeket és más húsvéti díszeket akasztva rájuk. A hazavitt barkaágakkal kegyelmet kérünk az ünneplésre, amit ezután családunk körében szeretnénk folytatni.
