Úr-napi búcsút tartottak az egykori Nagyvölgy településen

Nagyvölgyön egy teljesen elnéptelenedett falu, sokan keverik Völgyparttal, amely még lakott település. Nagyvölgy teljesen kihalt, szó szerint egy lélek sincs itt állandó jelleggel, azonban elvétve vannak még lakott tanyák. Vigyáznak az állatokra, vagy pedig hétvégenként ide jönni pihenni.

A Topolyához tartozó falut ma már tábla sem jelzi. Évente egyszer, Úr napja alkalmával azonban összesereglenek a környező települések lakosai, hogy szentmisével és kultúrműsorral emlékezzenek meg az egykori faluról.

Egykoron a településen boltok, kocsmák üzemeltek, általános iskola is működött és katolikus templom is volt. Azonban ahogy a két utóbbi intézmény megszűnt a falu kezdett elnéptelenedni. Senki sem fektetett be a településen. Csak dűlőút volt és van, a fiatalok elköltöztek, az idősek kiöregedtek. Pece István, Gunaras: „Itt nagy piacok voltak, az '50-es, '60-as években a '70-es évekig körülbelül. Piac volt, kocsmák voltak. Több kocsma volt, nem csak egy. Nagyon mozgalmas élet volt. Szerdánként volt a piac, akkor sok árus megfordult itt. A kocsmákban mulatságok, búcsúkor, vasárnaponként bál volt.”

Nagyvölgyön állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak, még az ott csörgedező Csík-éren is csónakáztak. A '90-es évektől folyamatosan fogyott a lakosság száma. Három évvel ezelőtt az utolsó lakos is elköltözött a faluból - mesélte Csorba Ottó, a szomszédos Gunaras Helyi Közösség tanácselnöke.  „Azok a települések, ahol nincs kövesút, nincs vízhálózat, nincs iskola, óvoda, ez a sors vár rájuk. Ezt szeretnénk, egyrészt a történelmet bemutatni, hogy mi volt itt, ezen a vidéken, szeretnénk megemlékezni, szeretnénk ennek a településnek emléket állítani.”

Másrészt szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy egyre több település marad orvos, gyógyszertár, templom és iskola nélkül. Ezen intézmények hiányával pedig az elnéptelenedés sorsára jutnak.