Ugrás a tartalomra

A vagyon-visszaszármaztatás buktatói

2023.01.15
07:41
2023.01.15
15:56
Forrás
Pannon RTV
Lassan halad a vagyon-visszaszármaztatás Szerbiában.

Hosszú ideig tartó utánajárással sikerül csak az örökösöknek visszakapni azt, amit az állam jogtalanul elvett elődeiktől. Legnehezebb a termőföldet visszakapni. Egyrészt, mert azt már évtizedek óta mások művelik, de a kataszteri dokumentumok beszerzése is körülményes.

A négy évvel ezelőtti kormányrendelet valamennyire meggyorsította a termőföld visszaszármaztatását. Szerbiában eddig mintegy 90 ezer hektár termőföldet adtak vissza az örökösöknek vagy kártalanították őket. A zichyfalvi Marko Župunski nagyapjától kétszáz hold földet vettek el: „A kert végében látható a földparcella, amely egy része annak, amit visszakaptunk. Számunkra ez belépő volt az újrakezdéshez. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy ebben is sikeresek legyünk, mint ahogy kiharcoltuk a föld visszaszármaztatását.”

Nyolc éve követelik az örökösök azt a 48 holdnyi parcellát, amit hatvan évvel ezelőtt vettek el a tulajdonostól a becskereki Šinvoz vasúti szerelvényeket javító vállalat új részlegének a megépítésekor.

Marta Glumac, Nagybecskerek: „Minden dokumentum beszerzése nehézséggel járt. Konkrétan nem bírjuk megkapni ennek a parcellának a telektörténetét. Az a magyarázat, hogy a kataszter nem rendelkezik ilyen adatokkal. Úgyhogy nem látjuk az eljárásnak a végét.”

A nagybecskereki Jenovay Lajos egyike azoknak, akinek sikerült úgy az anyai, mint az apai ágon elvett családi vagyont visszakapnia illetve kártalanítva lett. Mint mondja, a legnagyobb gond az, hogy a károsított leszármazottjának kell bizonyítani az elvett vagyon létezését: „Különösen akkor a gond, amikor valamilyen szakértőket kell, különösen földmérőket, mikor földről van szó. És természetesen az édesapám családjának a részéről egy hosszabb folyamat volt, ami kb. 7-8 évet tartott. Itt hiányos volt a dokumentáció, a levéltárakban nem volt meg. Úgyhogy mivel több örökös volt, a család összehangolt munkájával és természetesen ügyvédeknek a segítségével végül sikerült ezt is lezárni.”

Lassú az egyházi vagyon visszaszármaztatása is. A Nagybecskereki Egyházmegyében ugyan történt némi előrelépés - Pancsován és Nagybecskereken kapott vissza épületeket a katolikus egyház. De az elkobzott egyházi vagyon jó részének a visszaszármaztatása - mintegy 2500 hektárnyi termőföld, épületek, a háború után lerombolt német templomok, értékes festmények - még várat magára. 

Ügyvédet is megkérdeztünk annak kapcsán, hogy mi az oka, hogy a vagyon-visszaszármaztatás üteme lassan halad Szerbiában. Mindez társadalompolitikai háttérre vezethető vissza - mondta Józsa László. Az ügyvéd elmondta, a szabályozás bevezetése európai uniós előcsatlakozási elvárás volt Szerbiával szemben.

Azok, akik természetben kapták vissza az őseiktől elvett vagyontárgyakat, tehát akik termőföldeket, lakóépületeket és lakásokat tudtak visszakapni úgy, ahogy elvették őket, azok elégedettek lehetnek, hiszen jelentős vagyoni értékhez jutottak hozzá. Viszont azokban az esetekben, ahol a természetbeni visszaszármaztatásra nincs lehetőség, csak államkötvények formájában történik meg egy részleges kárpótlás, itt a reál érték 15 százalékához juthatnak hozzá államkötvényben az érintettek - mondta Józsa László.

Józsa László, ügyvéd: „A termőföld vonatkozásában korábban minden állami tulajdonú parcella számításba jöhetett és visszaadható volt, akkor is, ha időközben eszközölt helyi tagosítások következtében ugyan az a parcella nem volt visszaadható, akkor visszaadható volt csereingatlan. Ma ezek a lehetőségek lassan kimerülőben vannak. A kormány elfogadott egy szűkített listát, azokról a parcellákról, amelyek természetben, termőföldek közül visszaszármaztathatók. Ez az egyik fejezet.”

A másik pedig amikor kárpótlásra van csak lehetőség államkötvények formájában - folytatta az ügyvéd. Itt az adóhivatali értékbecslések, amelyek nélkülözhetetlen fázisai az eljárásnak, nagyon lassan haladnak. Az államkötvények kibocsátása, megfizethetősége és beválthatósága is nagyon lassan történik - tette hozzá. Amennyiben felgyorsítanák az eljárásokat a termőföldek természetben történő visszaszármaztatása vonatkozásában, nem lennének akadályok, egy év alatt minden letisztázhatóvá válna - szögezte le Józsa.

Vagyon-visszaszármaztatás
Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség

Kapcsolódó tartalmak

Most

Népszerű

Elhunyt Fehér Márta

Életének 48. évében, rövid, súlyos betegség után elhunyt Fehér Márta, a Hét Nap újságírója. 2017 óta volt tagja a Hét Nap szerkesztőségének, előtte 10 évig a Pannon RTV-ben dolgozott.