Vakcina kisokos - Minden, amit a vakcinákról tudni kell (és lehet)
Az első és talán a legismertebb koronavírus elleni vakcina a Pfizer/BioNtech gyártmánya. Az amerikai és a német cég oltóanyagát Szerbiában is használják, de nem veheti fel akárki: az egészségügyi dolgozók, valamint a gerontológiai központok munkatársai és gondozottjai kapják. Sokan közülük már a második dózison is túl vannak. A Pfizer-oltást először az USA hagyta jóvá, majd tavaly év végén az Európai Gyógyszerügynökség is rábólintott. Ez egy úgynevezett mRNS típusú vakcina, vagyis, amíg a hagyományos vakcinák inaktivált vagy elölt vírusokat tartalmaznak, addig az mRNS-vakcina egy üzenetet kézbesít a szervezet sejtjei számára, amely tüskefehérje képzésére utasítja a sejteket. A sejtek tüskefehérje-előállítása immunválaszt vált ki a szervezetben, így indul meg az antitest termelődése. A vakcina klinikai tesztjei során 95 százalékos hatékonyságot mértek, míg Izraelben, ahol gőzerővel zajlik a lakosság tömeges oltása, 92 százalékos hatékonyságot tapasztaltak. A Pfizer/BioNTech oltóanyagát két dózisban kell beadni, hátránya, hogy -70 fokon kell tárolni.
A Moderna oltóanyaga a második, amit engedélyezett az Európai Unió. Szintén mRNS-vakcina. A különbség az, hogy a Moderna vakcinája valamivel kedvezőbb a tárolás szempontjából, -20 Celsius fokon 6 hónapig eláll, ami megkönnyíti a logisztikát, szállítást. A vakcina két dózisú, a második adagot 28 nap eltéréssel szükséges beadni. A lezajlott klinikai teszt eredményei alapján 94%-os védelmet nyújtott. A súlyos megbetegedés ellen 100%-ban védelmet nyújtott. Szerbiában ugyan választható, de egyelőre még nem áll rendelkezésre, sőt a szerb gyógyszerügynökség még nem is vizsgálta.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen fejlesztett brit vakcina szintén a modern vakcinatechnológiák egyik képviselője, de nem mRNS, hanem úgynevezett vektorvakcina. A technológia lényege, hogy egy módosított, sokszorozódásra nem képes vírusba ültetve juttatják be a koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént. Átlagosan 70 százalékban hatékony. Az oltóanyag december 30-án kapta meg a brit gyógyszerhatóság engedélyét, így az Egyesült Királyságban már el is indult az oltás a vakcinával. Időközben már Magyarországon és az unióban is jóváhagyták. Szerbiában egyelőre még nem vizsgálták, jelenleg nem is elérhető, azonban a legújabb bejelentés szerint ebből az oltóanyagból is megjön az első szállítmány, az ígéretek szerint mintegy 100 ezer adag jut el még februárban az országba.
Korábbi bejelentések szerint Lengyelországon keresztül jutnánk hozzá mintegy 800 ezer adaghoz, de konkrét időpont ezzel kapcsolatban egyelőre nincs. Ezenfelül 345 ezer adag AstraZeneca védőoltásra számíthat Szerbia az idei év első felében a Covax keretében.
A brit vakcinát normál hűtött körülmények között lehet tárolni, szállítani és kezelni a gyártást követően legalább 6 hónapon keresztül.
A Szputnyik V vakcina az első orosz koronavírus-vakcina, amellyel Oroszországban már augusztus óta oltják a frontvonalbeli dolgozókat. Szintén vektorvakcina. Az orosz Gamaleya Intézet fejlesztette ki. Az eddigi teszteredményeket egy neves orvosi szaklapban publikálták, mint írják, a vakcina biztonságos és erős immunválaszt váltott ki. Sokan élesen kritizálták, mivel még zajlottak a 3. fázisú klinikai tesztek, amikor már megkezdődött az országban az oltási program. A nagymintás vizsgálatokkal kapcsolatban 91,4 százalékos hatékonysági számot közölt a fejlesztő intézet. A Szputnyik V vakcina tárolási körülményei egyszerűbbek, mint például a Pfizeré, -18 Celsius fok is elég. Kiolvasztva normál hűtőben is eláll 2-8 fokon. Szerbiában az orosz vakcinát már jóváhagyták, de csak néhány tízezer adag érkezett eddig.
Szerbiában jelenleg a Sinopharm vakcina érhető el a szélesebb tömeg számára. Ezt kaphatják az idősek, a katonák, a pedagógusok, az újságírók. Ezt a vakcinát egyelőre nem használja, és nem is engedélyezte az Európai Unió. A Sinopharm kínai állami cég, vakcinája a hagyományos technológián alapul, vagyis inaktivált vírust tartalmaz. A tesztek során 79 százalékos hatékonyságot mértek, míg az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol 31 ezer főn tesztelték, 86 százalékos hatékonyságról számoltak be. Súlyos mellékhatásokat nem jegyeztek fel. A vakcinát Kína és az Emirátusok mellett például Bahrein, Egyiptom, Irak, Jordánia, a Seychelle-szigetek és Pakisztán is használja. A kínai vakcinát Magyarország is jóváhagyta, a kormány 5 millió adagra szerződött.
