Változnak a médiafogyasztási szokások - Hogyan tarthatnak lépést az újságírók?

A II. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón elhangzott: az internet egyre inkább teret hódít, fel kell venni vele a harcot, de okosan kell használni.

Ön honnan tájékozódik? Napilapból, hetilapból, tévéből, rádióból? Vagy online olvassa a híreket? Hírportálokat keres fel, vagy a Facebook kínálatából válogat? Azt mindannyian látjuk, hogy a médiafogyasztási szokások megváltoznak. Az újságíróknak alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, a kérdés csak az, hogyan. A visegrádi médiatalálkozónak is ez volt az egyik központi témája.

A Pannon RTV a vajdasági magyar közösség 60-70 százalékát eléri. Egy tévét, két rádiót és egy honlapot működtet. Nem célja azonban, hogy teljes mértékben átadja magát az online térnek.

Bodzsoni István, igazgató, Pannon RTV: „Kicsit félek attól, hogy ha mindent rárakunk az internetre, akkor kitesszük magunkat egy globalizációs csapdának. Mert amíg a tévé és a rádió sugárzását kontrollálni tudjuk, addig az internet egy olyan globalizált rendszer, melybe bárki belenyúlhat, inkább rossz akarattal.”

A felvidéki Ma7 médiacsalád főszerkesztője a nyomtatott sajtó kapcsán azt mondta, a konzervatív közegnek, mint amilyen a felvidéki magyarság is, szüksége van klasszikus hetilapra. Nem engedné el a nyomtatott sajtótermékeket és az azokat megvásároló hűséges olvasókat.

Molnár Judit, főszerkesztő, Ma7 médiacsalád, Szlovákia: „A mi olvasóink a felvidéki magyarok, akik vidéken, kis településeken, kisvárosokban laknak, úgy gondoltuk, ott a lapnak még van értéke.”

Kárpátalján most nem csak a nyomtatott sajtó, hanem az ottani magyarság megmaradásáért is harcolni kell. A nyelvtörvény miatt ők kénytelenek ukrán tartalmakat is gyártani. A háború kitörése óta átcsoportosították erőiket, és nagyobb hangsúlyt adtak a hírműsoroknak. A jelen helyzetben az internet sokat segít nekik abban, hogy mindenkihez eljussanak.

Kulin Zoltán, főszerkesztő, TV21 Ungvár, Ukrajna: „Ha a 150 ezres számmal számolunk, a Facebooknak köszönhetően, ahol főként a fiatalok szörfölnek, mi eljutunk minden kárpátaljai családhoz. Az oldalunkat ötvenezren követik, vagyis ha családonként három emberrel számolunk, akkor ott vagyunk.”

Kulin Zoltán hozzátette: férfi munkatársaik jelentős része nem tud most dolgozni, mert elhagyták az országot vagy a behívóktól tartva nem szívesen lépnek az utcára. Most a nők végzik a férfiak munkáját is. Számukra a munka és a megmaradás állandó, napi kihívást jelent - húzta alá a kárpátaljai médiavezető.