Virágvasárnap szimbolikája
Stábunk Kishegyesre utazott, hogy utánajárjon a virágvasárnaphoz kapcsolódó hagyományoknak. A barkaszentelés az egyik legjellemzőbb szokás ezen a vasárnapon. Szőke Anna, néprajzkutató elmondta, egyes tájegységeken nem szabad bevinni a házba a megszentelt barkát.
Szőke Anna, néprajzkutató: „Amikor hazavitték a templomból, vagy hazaviszik, akkor legtöbb helyen az eresz alá szúrták, és ahol nem volt elérhető az ereszalja, ott kint a jószágoknál az ólak eresze alá tették. A hiedelem szerint megvéd a veszedelemtől, tehát jégveréstől, zivatartól, ha van barka. Dél-Bánátban még olyan szokás is van, hogy ha beteg a jószág, akkor megvesszőzik a megszentelt barkával. Hisznek abban, hogy meg fog gyógyulni.”
Hozzátette, ezt a megőrzött, szentelt barkát a következő év hamvazószerdáján, húsvét előtt negyven nappal elégetik, majd ennek a hamujával kenik fel az emberek homlokára a keresztet.
A Biblia szerint a Jézust győzelmi pálmákkal köszöntötték Jeruzsálembe érkezésekor - mesélte stábunknak Szakály József szabadkai plébános. Amikor a virágvasárnap Európa minden részén ünnepé vált, akkor megszületett az igény, hogy köszöntsék a Messiást, mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, ezért ezt a barkaág váltotta fel.
Szakály József, prépost, plébános: „A mi vidékünkön azonban nem nő pálma, így a barkaág lett, ami a szimbolikát beteljesíti. Az újjáéledő természet, az életet adó természet, a föltámadás szimbólumaként jelenik meg a barka, ezért köszöntjük virágokkal és barkaágakkal virágvasárnap Krisztus Urunkat.”
Hozzátette, virágvasárnapon, a mise kezdete előtt, a barkák megáldása után vonultak a templomba a hívők, ezzel jelképezve Jézus jeruzsálemi bevonulását.