Vízkereszt napját ünneplik az ortodox vallásúak
A pap megszenteli a vizet, az emberek pedig háromszor megmártóznak benne, közben keresztet vetnek. E napon egyébként nem tartanak keresztelőket a templomokban. A szentmiséken megszentelt vizet a pravoszlávok hazaviszik otthonaikba, mert úgy vélik, gyógyító hatása van.
Szerbia számos pontján ünnepeltek az ortodox keresztények, ugyanis ezen a napon keresztelte meg Szent János Jézus Krisztust a Jordán folyóban. Ez alkalomból hideg vízben mártóztak meg a hívek. A pap megszenteli a vizet, az emberek pedig megmártóznak benne, közben keresztet vetnek. Többen a szent keresztért is úsztak: „Minden évben úszok a szent keresztért. Ez nagyon fontos nekem, és minden évben fogok úszni. Nem volt hideg a víz idén, a múlt évben sokkal hidegebb volt.”
Sok népszokás és hiedelem kapcsolódik az ünnephez. A szentmisén megszentelt vizet a hívek hazaviszik, mert úgy vélik, gyógyító hatása van, és a következő vízkeresztig őrzik. A kereszténység azt tanítja, hogy a víz, amelyet magukkal visznek, soha nem romlik meg, mert a Szentlélek ereje lakozik benne.
A vízkereszt az ortodoxoknál is a karácsonyi ünnepkör zárása, egyúttal a farsangi időszak kezdete. A járványhelyzet és a hideg idő miatt a megszokottnál jóval kevesebben mártóztak meg idén Szerbiában, illetve vettek részt a szentmiséken.
