Ugrás a tartalomra

75 éve dobták le az első atombombát

2020.08.06
06:25
2020.08.06
10:34
Forrás
Hirado.hu
1945. augusztus 6-án reggel 8 óra után a B–29 típusú, Enola Gay nevet viselő amerikai bombázó ledobta a Little Boynak nevezett stratégiai atombombát Hirosimára.

Az első atombombát egyébként 1945. július 16-án robbantották fel az új-mexikói Alamogordo mellett. A fegyver éles bevetését a második világháború végén még mindig rendkívül szívósan harcoló Japán ellen augusztus 5-én engedélyezte Harry Truman amerikai elnök.

1945. augusztus 6-án reggel 8 óra után a B–29 típusú, Enola Gay nevet viselő bombázó ledobta a Little Boynak nevezett stratégiai atombombát Hirosimára. Az áldozatok számáról csak becslések vannak: az amerikai felderítés 139 ezerre tette az elhunytak számát.

Augusztus 9-én Nagaszaki városára is atombombát dobtak, mintegy 60-80 ezer ember vesztette életét. Az elsődleges célpontnak kijelölt Kokurát az mentette meg, hogy aznap felhő és füst borította.

A bombázások és a Szovjetunió hadüzenetének bejelentése után a feltétel nélküli kapitulációról szóló dokumentumot szeptember 2-án írták alá, ezzel a csendes-óceáni hadszíntéren is véget ért a második világháború.

Nukleáris fegyvert háborús körülmények között mindmáig csak e két alkalommal robbantottak fel.

A vita még napjainkban is folyik arról, hogy szükség volt-e Hirosimában, de főképp három nappal később Nagaszakiban is az atomfegyver bevetésére, és hogy milyen más megfontolások vezették Truman elnököt a parancs kiadásakor.

Akadnak, akik szerint a második robbantás hadászatilag nem volt indokolt, mert a vészes üzemanyaghiánnyal küszködő japán hadvezetés a szovjet hadüzenet után már a megadás gondolatát fontolgatta. Szerintük az amerikai vezetés inkább az új fegyver lakott területre gyakorolt hatását akarta felmérni, és már a háború utáni erőviszonyokat szándékozott alakítani.

Mások szerint viszont a robbanások súlyos véráldozatokat követelő hadműveleteket előztek meg, hiszen az amerikai hadsereg addig csak egyetlen japán területet, az alig ezer négyzetkilométeres Okinava szigetét foglalta el, ami két hónapot vett igénybe, és 12 ezer amerikai katona életét követelte. Az amerikai hadvezetés becslése szerint Japán teljes elfoglalása több százezer amerikai áldozattal is járhatott volna.

Az szinte biztos, hogy az atombomba hatásának demonstrálása a Szovjetuniónak is szólt, része volt a hidegháborús hatalmi játszmának, bár az amerikai atommonopólium nem tartott sokáig. Szoktak azzal is érvelni, hogy a két bomba robbanásának hatása óvatosságra késztette a politikusokat, és ezzel mintegy megmentette a világot az atomháború rémétől.

Az bizonyos, hogy az emberiség 1945. augusztus 6-án egy új korszakba lépett. Augusztus 6-át a Béke Világtanács elnöksége 1978-ban a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította. Az ENSZ-közgyűlés 1996. szeptember 10-én fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező átfogó atomcsend-szerződést (CNTBT), amelyet Magyarország az elsők között írt alá.

A legfejlettebb országokat tömörítő Hetek csoportja 2016-ban Japánban rendezte csúcstalálkozóját. Május 27-én Barack Obama első hivatalban lévő amerikai elnökként kereste fel Hirosimát, ahol megkoszorúzta az atomcsapás áldozatainak emléktábláját, és találkozott hibakusákkal, túlélőkkel is, de nem kért bocsánatot hajdani elődje, Harry Truman döntéséért.

atombomba
Hirosima
Japán
világháború
amerikai

Most

19:19

A húsvét lényegéről gyerekeknek, játékosan

Húsvéti játékos foglalkozás tartottak a szabadkai Zorka Helyi Közösségben. A 2 és 10 év közötti zorkai gyerekek számára meglepetéssel is kedveskedtek. A húsvéti programot évről évre a VMSZ zorkai helyi szervezete hívja életre.

Népszerű