Áramszünetek és nyomásgyakorlás nehezíti a kárpátaljaiak életét
Október óta tucatnyi rendkívül masszív rakétatámadás érte az ukrajnai energiaellátó rendszert, melynek következtében egyre kevesebb ideig van áram az országban.
Kárpátalján meg pláne, ahol az árammegvonási gyakorlat miatt a helyiek a közösségi oldalakon fejezik ki felháborodásukat. Ez a régió van ugyanis legtávolabb a fronttól, mégis itt tartanak a legtovább az áramszünetek. Sőt, újabban az ütemtervek csak 8 órányi áramot biztosítanak, napközben ebből csupán 2-2 órán át. De a kimaradásokat előrejelző telefonos alkalmazásokban is jól látható, hogy máshol, például a rendszeresen bombázott megyékben is kevesebb az árammegvonás, mint Kárpátalján. Ennek következtében a hűtők és fagyasztóládák leolvadnak és az étel tönkremegy.
Szeles Katalin, Mezővári: „Ez nagyon rossz, mindennek rossz, a hűtőnek, mindennek, hűtőládának, mindennek. Ez egy csapás rajtunk, ez a villany, erre nincs is szó szerintem.”
Jelenleg azonban Kárpátalja teljesen más események miatt került ismét a külföldi média középpontjába. A munkácsi kistérségben ugyanis az elmúlt hetekben több magyarellenes akcióra is sor került: az intézményekről eltávolították a magyar nemzeti színű lobogókat és feliratokat, emellett menesztették a munkácsi magyar középiskola igazgatóját, Schink Istvánt és a Derceni Kultúrház vezetőjét, Korolovics Valériát, mindenfajta magyarázat nélkül.
A munkácsi magyar iskola pedagógusai – mind a 35-en – aláírták az iskolaigazgató melletti kiállásukat megfogalmazó nyilatkozatot, amelyben többek között felszólítják a város polgármesterét: „A jelenlegi nehéz helyzetben Schink István igazgató menesztése nem járul hozzá iskolánk zökkenőmentes működéséhez, és nem szorgalmazza a bizalmat sem a város vezetése felé. Felszólítjuk a közösségünk számára fájdalmas és sértő, továbbá megalapozatlan döntés azonnali felülvizsgálatát” – olvasható a nyilatkozatban. A szülők petíciójukban ugyancsak az igazgató állásába történő visszahelyezését követelik Andrij Baloga polgármestertől.
A Munkácsi Kistérségi Tanács ellenzéki pártjainak képviselői, az érintett Schink Istvánon kívül mindannyian, szám szerint 17-en aláírták az ügy kapcsán a polgármestertől magyarázatot követelő képviselői beadványt. A Derceni Kultúrház dolgozói beadták felmondásukat, szolidaritást vállalva a magyarázat nélkül menesztett Korolovics Valériával, aki 18 éve igazgatja az intézményt. Munkácsi források szerint a mostani, látványosnak szánt magyarellenes intézkedések oka lehet, hogy a polgármester – részben a KMKSZ miatt – elvesztette többségét a munkácsi képviselő-testületben. Viszont Pavlo Fedaka újságíró értesülései szerint az is motiválhatta a történteket, hogy a Baloga család több tagját legutóbb nem engedték belépni Szlovákiába az ungvári határátkelőhelyen. Állítólag ott közölték velük, hogy öt évre kitiltották őket a schengeni övezetből.
Az említett ügyet azonban sem a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, sem pedig Kárpátalja katonai kormányzója nem hagyta szó nélkül. Múlt csütörtökön megbeszélést tartottak a megyei közigazgatási hivatal épületében, amelyen részt vettek a kárpátaljai magyar közösség, a helyi önkormányzatok és a megyei hatóságok képviselői is.
Viktor Mikita, vezető, Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció: „Olyan híresztelések terjedtek el, hogy Kárpátalján diszkrimináció és üldöztetés áldozatává vált az egyik nemzeti közösség, mégpedig a magyar. Ezzel a témával olyan kártyát próbálnak kijátszani, hogy Ukrajna nem demokratikus állam, ugyanis nemzetiségi alapon üldöznek embereket. Igazság szerint ilyesmi nem történik, hanem ezt bizonyos helyi politikusok gerjesztik, akik egy ilyen hírverés árán akarnak visszatérni a közéletbe. Viktor Balogáról van szó. Valamint a fia által a munkácsi kistérség élén hozott helytelen döntésekről.”
Kárpátalja kormányzója nem rejtette véka alá az érzéseit. Véleménye szerint a szóban forgó munkácsi politikusnak, akinek a fia jelenleg a polgármesteri pozíciót tölti be, szégyellnie kellene magát az ilyen tettek miatt, ambícióit pedig nem az interneten, hanem az általa betöltött tisztségben kellett volna demonstrálni.
Viktor Mikita: „Ez az ember majdnem a csúcson volt. Az országot képviselte. És mit tett Kárpátaljáért? Csak annyit tud, hogy kommenteket írogat az interneten és destabilizálja a helyzetet a megyében. Ez szégyen! Ez nem méltó egy ilyen szintű politikushoz. Közülünk senki sem enged meg magának ilyesmit. Ezért én nem hagyom, hogy bármely közösséget vagy személyt itt Kárpátalján sértegessenek. Országunk egyetlen polgárát sem. Ez a kötelességem, és nem fogom csendben nézni és tűrni, hogy valaki ilyeneket enged meg magának írogatni. Miközben Bahmutban a katonáink minden házért nagy küzdelmet folytatnak, valaki meg itt ül és írogat az interneten, mert van árama. Tisztelt kollégák! Elnézést kérek az érzelmi kitörésemért, de nekünk egységesnek kell lennünk. Össze kell tartanunk és támogatni egymást. Az pedig, aki ellenségeskedést szít közöttünk, az első számú ellenség. Kérem, hogy ezt jegyezzék meg!”
A kárpátaljai magyarokkal kapcsolatban már nem első alkalommal történnek hasonló inzultusok, de míg korábban Moszkva kezét látták a dologban, addig a mostani destabilizálási kísérletekben egy helyi politikust hibáztatnak, aki a jelek szerint nem csak a politikai korrektség fogalmát veszítette el, hanem a józanságát is.
Barta József, képviselő, KMKSZ-UMP frakció, Kárpátaljai Megyei Tanács: „A magyar közösség provokálására itt, Kárpátalján már a háború előtt is voltak kísérletek. Mindannyian tudunk róluk, hiszen nem egy ilyen eset volt. De a hatóságok, a lakosság és a magyar közösség közösen cselekedett és közösen megállították ezeket. Közös erőfeszítéssel, hiszen mindenkinek érdeke volt a béke és stabilitás megőrzése Kárpátalján. Ezek a kísérletek mind kívülről érkeztek. Legtöbb esetben oroszországi vagy más régiókból származó szervezők álltak mögöttük. Soha nem kárpátaljaiak. Ma pedig itt, Kárpátalján van egy vagy néhány ember, aki folytatja ezeket a provokációkat, háború idején. Ilyenkor, amikor a háború kirobbanása után mi itt, a megyei tanácsban mind összefogtunk és kijelentettük, hogy most félretesszük a párt szerinti hovatartozásunkat és egy pártban dolgozunk, Ukrajna pártjában.”
Nem szabad elfelejteni, hogy a háború aktív fázisán kívül, a magyar segítségnyújtásnak más formái is vannak, mint például a mindenkori anyagi támogatások, az ukrán menekültek teljes körű ellátása Magyarországon, illetve az Ukrajnában maradtak sokoldalú támogatása is. Ezért azok, akik meg akarják bontani a viszonylagos nyugalmat Kárpátalján – provokátorok.
Volodimir Csubirko, elnök, Kárpátaljai Megyei Tanács: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megóvjuk az ukrán népet, az országunkat és minden itt élő és dolgozó nemzeti közösséget. Különös tekintettel a magyarokra, akik barátaink, szomszédaink és akik sokat segítenek nekünk. Magyarország, az ott élő emberek a háború első napjaitól segítettek a menekülő polgárainkon. Elsők között Seszták Oszkárral találkoztam a határon, aki azt mondta, hogy bármiben, amire szüksége lesz Kárpátaljának, és nem csak az itteni magyaroknak, segíteni fognak. A szavukat mai napig is betartják. Mindazok, akik ma bizonytalan zónát kívánnak létrehozni Kárpátalján, azok háborút akarnak. Számomra ez az egyszerű és konkrét válasz.”
Jelen körülmények között fennáll a veszélye, hogy Viktor Baloga tettei miatt Ukrajna elveszíti a külföldi partnerek bizalmát, hiszen a politikus elfogadhatatlan előfeltételeket teremt egy olyan országnak, amely teljes jogú EU-tagságra törekszik, ugyanis az EU-ban nem fogják elnézni a nemzetiségi kisebbségekkel szembeni törvényellenes cselekvéseket. Hiszen a nemzetiségi közösségek védelme nem az Ukrajna és Magyarország közötti kétoldalú kérdés, hanem minden egyes demokratikus európai állam kötelessége.
Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere: „Azt is látni kell, hogy minden egyes ilyen intézkedés nagyon megnehezíti a jövendőbeli, Ukrajnát támogató döntéseinket. Ezért azt várjuk, hogy tartsa tiszteletben a magyar nemzeti közösség jogait. Ne vegyen el jogokat a magyar nemzeti közösségtől, és azt várjuk az Európai Uniótól is, hogy lépjen föl ebben az ügyben.”
Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott, volt házelnök a magyar kultúra napja alkalmából látogatott el Kárpátaljára, ahol saját bőrén tapasztalhatta a munkácsi kistérség „vendégszeretetét”, hiszen nem engedték meg neki Petőfi Sándor munkácsi várban található mellszobrának a megkoszorúzását.
Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, Magyarország: „Én nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy pontosan Ukrajna európai uniós integrációja folyamatának az árnyékában kerül sor azokra a nemzeti kisebbségek elleni folyamatokra, mint amelyek történtek az elmúlt napokban is: a magyar zászló eltávolítása, magyar feliratok eltávolítása miatt, és meg kell, hogy jegyezzem, nekünk sem engedték a munkácsi várban a mai napon megkoszorúzni Petőfi szobrát, nyilvánvaló, hogy ez egy munkácsi járási tevékenységnek tudható be.”
A megyei hatóságok tisztában vannak a Kárpátalja destabilizálását célzó folyamatok következményeivel, ezért azt ígérik, hogy a rendvédelmi szervek kellő minősítést fognak adni a provokációknak, hogy a továbbiakban senki se használhassa a nemzetiségi közösségeket a helyzet destabilizálásának eszközeként. Azonban sajnos mindezek ellenére Viktor Baloga újabb posztjai arról árulkodnak, hogy nem áll le, hiszen most Petei Judit, a KMKSZ-UMP frakció képviselője ellen indított bosszúhadjáratot. A kárpátaljaiak, mint a hátországban élők, azon munkálkodnak, hogy a destabilizálásra irányuló kísérleteket elfojtsák, hiszen a legfontosabb az, hogy Kárpátalján megmaradjon a béke és a nemzetek közötti harmónia.
