Ég a Notre-Dame Párizsban
A hírek szerint az a legvalószínűbb, hogy a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább a 850 éves, gótikus épületre. A tűz következtében az építmény tornya is ledőlt.
Az amatőr felvételeken is jól látszik, ahogyan lángol a patinás épület tetőszerkezete. A füst és a lángok még a távolból is láthatóak voltak.
Helyszíni beszámolók szerint este nyolc óra előtt néhány perccel beomlott az épület csúcsa is, majd ledőlt a lángokban álló torony, az épület szerkezete szinte teljesen tönkrement. Nem sokkal 8 óra után pedig a teljes tetőszerkezet beomlott, a hátsó szentély tornya is ledőlt. A tudósítások szerint 9 óra előtt már szétterjedt a tűz az egész épületben.
Szemtanúk szerint az épület darabjai folyamatosan zuhantak le az utcára, így az illetékesek elkerítették a lángoló épületet. A hatóságok információi szerint időben sikerült a területről evakuálni az embereket.
Az illetékesek egy különleges alakulatot jelöltek ki, hogy a műalkotásokat mentsék ki az épületből. A párizsi alpolgármester szerint hatalmas kár érte a katedrálist, miután beszakadt a csúcsa.
Több francia hírforrás megerősítette, hogy balesetről van szó, és nem szándékos gyújtogatásról. A helyszínre több száz tűzoltó vonult ki, hatalmas vízsugarakkal oltották a tüzet.
Emmanuel Macron, francia elnök lemondta az estére tervezett beszédét az esetre hivatkozva és a helyszínre sietett. Twitter-bejegyzésében a következőket írta:
"Lángokban a párizsi Notre-Dame. Egy egész nemzet felkavarva. Gondoljunk minden katolikus emberre, és minden franciára. Mint minden honfitársunk, el vagyok keseredve, ahogy lángok marnak minket. "
A Notre Dame-hoz érkezve leszögezte, ez egy rendkívül szomorú nap mind a franciák, mind pedig a katolikusok számára. A kereszténység egyik legnagyobb jelképe egyébként éppen a Nagyhét első napján gyulladt ki.
Egy tűzoltó szakértő azt mondta, szinte biztos, hogy az épületen belül minden megsemmisült, ami ugyanis kívülről ilyen látványosan ég, ott belül minden elpusztul. A francia sajtó azt írja, Emmanuel Macron elnök kormánya tavaly 2 és félmillió eurót elvont a felújítási munkáktól. A Notre-Dame rektora már akkor jelezte, hogy ez súlyos problémákat okozhat.
A párizsi ügyészi hivatal vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, mi vagy ki okozta a tüzet.
Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegyzésében burkoltan bírálta a francia kormányt. Azt írta, szörnyű nézni a pusztító tüzet, tűzoltó repülőgépeket kellene minél gyorsabban bevetni. Gyorsan kell cselekedni!
Sajtóértesülések szerint azért nem vetnek be helikoptereket, mert attól tartanak, hogy a vízzel hozzájárulnának az épület összedűléséhez, és nem azért nem intézkednek, mert nincs rá kapacitás vagy rendelkezésre álló eszköz.
A középkori templomnál hívek gyülekeztek, és imákat mondtak az épület megmaradásáért.
A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint a tűzoltók nem biztosak abban, hogy meg tudják fékezni a lángok terjedését a tetőszerkezetben, és rámutattak: amennyiben a tűz mindkét harangtornyot eléri, annak beláthatatlan következményei lesznek.
A lángokban álló Notre-Dame északi harangtornya összeomlásának megakadályozására összpontosították erőfeszítéseiket a tűzoltók, miután a felújítás alatt álló katedrális huszártornya és födémszerkezete már odalett a hétfő este felcsapó tűzben.
Szakértők szerint a világhírű gótikus épülethez hasonló templomokban rendkívül nehéz a tűzoltás, nagyrészt a rengeteg régi faszerkezet miatt, és a tűzoltók jobban teszik, ha az adott épület egy részét feladják, és megpróbálják megóvni a többit.
Egy tűzoltó szakértő azt mondta, szinte biztos, hogy az épületen belül minden megsemmisült, ami ugyanis kívülről ilyen látványosan ég, ott belül minden elpusztul. Ugyanakkor a Notre Dame szóvivője szerint a szent tárgyak nincsenek veszélyben, egy pap is azt mondta, hogy sikerült megmenteni a műtárgyakat.
A tűzzel 400 tűzoltó küzdött.
A Notre Dame-ot egyébként évente 13 millióan látogatták, többen mint az Eiffel-tornyot.
Az épület története
A Notre Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.
A 11. században istenkísértésnek számított, hogy az épületek világítása céljából ablakokat vágjanak a vaskos román falakon. A korai gótika jegyében azonban magasabbra építették a falakat, támívekre osztották el a boltívek súlyát, hatalmas rózsaablakokat építettek, amelyek áteresztették a nap fényét.
A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.
1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.
Az uralkodók - I. Ferenc királytól Napóleon császárig - rendre változtattak az épület eredeti stílusán. Egyesek álcázták a pilléreket, mások hatalmas faliszőnyegeteket feszíttettek ki, egyre nőtt a barokk szobrok száma, veszélyeztetve az építészeti műremek harmóniáját.
A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely "sötét évszázada" lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok "sötétek", a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.
A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották és az érseki palotát romba döntötték.
A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre Dame megírásával 1831-ben.
Az épület feltámadása Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között - az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával - restaurálta az épületet.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.
Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.
