Szivárog az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezeték
Először az Északi Áramlat 2-n érzékeltek nyomáscsökkenést a dániai Bornholm szigetnél. Nem sokkal utána az Északi Áramlat 1 is két helyen elkezdett szivárogni az orosz Gazprom többségi tulajdonában lévő cég által üzemeltetett vezeték Balti-tengeri szakaszán. Jelenleg egyik vezeték sem szállít gázt Oroszországból Németországba. Az Északi Áramlat 2-t az építkezés befejezése után lezárták. A hónap elején pedig Oroszország állította le az Északi Áramlat 1-en keresztül történő szállítást. Bár jelenleg nem működnek, mindkét csővezetéket feltöltötték gázzal, tehát azok nyomás alatt vannak. Miután hétfőn észlelték a korábbi szivárgást, a dán tengerészeti hatóság hajózási figyelmeztetést adott ki, és öt tengeri mérföldes tilalmi zónát hozott létre a vezeték körül.
Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken - közölte az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján. Elmondta, a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek.
A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti - jelentette ki Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki sajtószóvivő nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet. Nyilvánvaló, hogy a cső valamilyen módon megrongálódott, és azzal kapcsolatban, hogy mi okozta ezt, mielőtt a vizsgálatok eredményei rendelkezésre állnak, nem zárhatunk ki semmilyen lehetőséget - tette hozzá. Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg.
