Tényleges életfogytiglant kapott Ratko Mladić, hogyan reagálnak a politikusok
A Mladić elleni per már 26 éve tartott, amikor az első, akkor még egységesített vádirat elkészült ellene és Radovan Karadžić ellen. A ma meghozott ítélet jogerős.
Az első felvétel Ratko Mladićról 16 év bujkálás után a 2011. május 26-i letartóztatásának napján a Különleges Bíróság képe volt. Tizenkét órával korábban, hajnalban, a Nagybecskerek melletti Lázárföldön, egy rokona házában vélték felfedezni. A hírt, miszerint a hágai szökevényt elfogták, először a horvát média közölte, a hivatalos megerősítés később Belgrádból is megérkezett. Még a Daytoni megállapodás aláírása előtt Mladić ellen vádat emeltek Bosznia-Hercegovinában, népirtás, és emberiség ellen, civil lakosság sérelmére elkövetett bűncselekmények, valamint a békefenntartó erők tagjainak fogva tartása miatt. A második vádirat 1995 végén érkezett, népirtással és civilek elleni bűncselekményekkel vádolták Srebrenica térségében. A következő év nyarán nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori parancsnoka ellen. Kiadatása után az egykori tábornok tárgyalása 2012 májusában kezdődött, a védelem Mladić felmentésével és szabadon bocsátásával kapcsolatos kérését elutasították. Az elsőfokú ítéletet 2017 novemberében hozták meg, Ratko Mladićot akkor életfogytiglani börtönre ítélték. A vád és a védelem is fellebbezett.
A mostani ítélethirdetésen Ratko Mladić személyesen vett részt fia, Darko kíséretében.
Ratko Mladićnak a háborús bűntettekre mindenre kiterjedő felelőssége nem vonható kétségbe, és semmiben sem tudta bizonyítani ártatlanságát - mondta záróbeszédében Prisca Matimba Nyambe, bíró.
„Mladić úr nem tudta alátámasztani az elsőfokú ítélet hiányosságait és hibáit. Úgyszintén, a fellebbezési tanács úgy látta, hogy Mladić úrnak nem sikerült bebizonyítania, hogy hiányosak lennének a bizonyítékok.”
Így jogerőssé vált az első fokon is meghozott ítélet, Ratko Mladićot tényleges életfogytig tartó börtönre ítélték. Elutasították Mladić fellebbezését most Hágában, de elutasították az ügyészség fellebbezését azzal kapcsolatban is, hogy mondják ki bűnösnek népirtásért Bosznia-Hercegovina hat községében.
Ratko Mladić 1943-ban született a bosznia-hercegovinai Kalinovik közelében, Božanovići faluban. A belgrádi katonai akadémián végzett, Macedóniában és Prištinában teljesített szolgálatot. 1991-ben Kninben, egy évvel később pedig Szarajevóban vette át a parancsnokságot. 1992 és 1996 között a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének parancsnoka volt.
Ratko Mladić másodfokú ítéletének hírére több politikus is reagált a régióból. A horvát kormány üdvözölte és példaértékűnek nevezte az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusának jogerős ítéletét, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Horvátországban elkövetett háborús bűnökért nem vonták Mladićot felelősségre. A boszniai Szerb Köztársaságban ezzel szemben bírálják az ítéletet. Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagja szerint a büntetésnek semmi köze az igazságossághoz. Željka Cvijanović, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke az döntésre úgy reagált, miszerint a hágai törvényszék ismét megmutatta, hogy a vádlottak nemzetisége szerint határozza meg, hogy ki bűnös és ki nem. Bakir Izetbegović, Bosznia és Hercegovina államelnökségének bosnyák tagja ezzel szemben üdvözölte az életfogytiglani börtönbüntetést.
