A török elnökválasztás második fordulója
A két elnökjelölt: Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő és a fő ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu.
A török elnökválasztás második fordulójában már csak az első fordulóban legjobban szereplő két jelölt mérettetti meg magát. Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő államfő 2003 és 2014 között az ország miniszterelnöke volt, 2014-től az elnöke. Kilicdaroglu 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt elnöke. Az első fordulót Erdogan nyerte meg a szavazatok 49,52 százalékával. Kilicdaroglu 44,88 százalékot szerezett. Erdogant a Nép Szövetsége pártszövetség, míg Kilicdaroglut a hatpárti Nemzet Szövetsége támogatja. Az első forduló harmadik helyezettje, Sinan Ogan bevándorlásellenes politikus a héten arra szólította fel a szimpatizánsait, hogy Erdoganra voksoljanak. Azt mondta, azért szavazzanak Erdoganra, mert Törökország végrehajtó elnöki rendszerében a stabilitás fontos alapja, hogy a köztársasági elnökség és a parlament ugyanazon szövetség irányítása alatt álljon.
Vladimir Ajzenhamer, docens, Biztonságpolitikai Kar, Belgrádi Egyetem: „Ami a Nyugatot illeti, minden marad a régiben. Ami a Keletet illeti, Kelet továbbra is kap egy megbízhatatlan, ám ismert partnert. Az a románc, ami most van Putyin és Erdogan között, egy ideig még folytatódni fog. Mindig kételkedek abban, hogy ez maradhat így hosszú távon, mert túl sok az olyan érdek, amely ellentétben áll. Ebben a pillanatban Putyinnak és Erdogannak közös érdekeik vannak a régióban, vagy legalább abban megegyeznek, hogyan álljanak ellen közösen a Nyugatnak. Másrészt, Erdogan mindig valahogy rövid pórázon tartja a Nyugatot. Megbízható szövetséges, de lázadó szövetséges is. Nem tudnak nélküle meglenni, és ha vele vannak, fáj a fejük miatta.”
Amíg Erdogan stabilitást és valamiféle egyensúlyt ígér Törökországban, addig Kilicdaroglu változásokat: az első forduló előtt azt mondta, kinyitja majd a mennyország kapuját, azután stratégiát váltott, és a retorika már úgy szólt: ha győz, bezárja a pokol kapuját. Törökországban él a világon a legtöbb menekült, nagyjából 4 millió, Kilicdaroglu pedig visszaküldené őket a származási országaikba.
Vladimir Ajzenhamer, docens, Biztonságpolitikai Kar, Belgrádi Egyetem: „Ha Kilicdaroglu lesz az elnök, akkor komoly probléma merül fel majd az ő szempontjából, hogy teljesítse a Nyugatnak azt, amit ígért: a közeledést egy olyan helyzetben, amikor az oroszokkal való kapcsolatok annyira szorosak, és annyira produktívak Törökország számára, hogy olyan lenne, mintha a saját lábát, egy részét vágná le, miközben a Nyugat elvárja majd.”
Az elnökválasztás második fordulójában is több mint 64 millió választópolgár jogosult szavazni, ebből csaknem 3,5 millióan külföldön – ők már korábban leadhatták a szavazólapjukat. A török választási törvény értelmében az urnazárás után még egy óráig semmiféle hír nem jelenhet meg a médiában, azután pedig 3 órán keresztül kizárólag a Legfelsőbb Választási Tanács által kiadott információkat hozhatják nyilvánosságra.
