Zöldülünk, karbonsemlegessé válunk
Meghatározták a széndioxid-kibocsátás visszafogására vonatkozó számokat a glasgow-i klímakonferencia megállapodás-tervezetében, eszerint például az évszázad közepéig az egész világnak nettó karbonsemlegessé kell válnia.
A tervezet szerint az évtized végéig a 2010-ben mért mennyiséghez képest 45 százalékkal kell csökkenteni a világ széndioxid-kibocsátását ahhoz, hogy 2100-ig a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot. A javaslat felszólítja a COP26-egyezményben részes országokat arra is, hogy szüntessék be a szén használatát energiatermelésre, és hagyjanak fel a fosszilis üzemanyagok kitermelésének támogatásával. A szakértők és a klímatüntetők szerint az intézkedések nem elegendők, a globális felmelegedés miatt rövid időn belül egymilliárd ember élete válik lehetetlenné.
Az ENSZ 2021-es klímaváltozási konferenciáját, a COP26-ot idén október 31. és november 12. között a skóciai Glasgow-ban rendezik meg, vagyis az utolsó napokhoz érkezett a találkozó. A végső megállapodás tervezete már napvilágot látott, de a szövegéről még tárgyal az eseményen résztvevő több mint 200 delegáció.
A szakértők és a tüntetők álláspontja
A Glasgowban tartott klímacsúccsal egyidőben világszerte tüntetéseket tartottak a környezetvédők, akik elégedetlenek a politikusok eddigi döntéseivel, és gyorsabb cselekvést sürgetnek. Sokkal több konkrétumot és azonnal bevezethető intézkedéseket várnak a világ vezetőitől.
A Climate Action Tracker nevű független tudóscsoport is elégedetlen a tervekkel, szerintük a világ vezető politikusainak ígéretei alapján legfeljebb néhány tized fokkal csökkenthető a globális felmelegedés, ha pedig továbbra is a jelenlegi tendenciák érvényesülnek, a felmelegedés 2,4 fokos lehet az évszázad végéig.
A NewClimate Institute egyik klímapolitikai szakértője pedig azt hangsúlyozta, hogy ha az országok a klímacsúcson javasolt összes intézkedést bevezetik, globálisan akkor is kétszer annyi lesz az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ig, mint amennyi mellett el lehetne érni a megcélzott 1,5 fokos hőmérséklet-csökkenést.
Milyen következménye lehet a globális felmelegedésnek?
Szakértők szerint, ha a globális hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik, egymilliárd ember számára lesz gyakorlatilag elviselhetetlen az élet. A brit meteorológiai szolgálat (Met Office) tanulmányát a COP26 csúcson is bemutatták, nyomatékosítva azt, milyen sokat is jelent az a "néhány" fok. Rámutat például arra, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte megháromszorozódott a szélsőséges meleg a városokban. 2020 nyarán az amerikai lakosság több mint negyede szenvedett az extrém hőség hatásaitól, hányingerrel és a görcsökkel is küzdöttek. A WHO szerint világszerte legalább 166 ezer ember halt meg a 2017-ig tartó két évtizedben hőhullámok következtében.
Kilátások
Bár egyes, főként európai uniós országok valóban elkötelezettnek tűnnek a klímaváltozás elleni harcban, számos gazdasági nagyhatalom kerüli a témát. Néhány napja például arról szóltak a tudósítások, hogy Joe Biden amerikai elnök, aki a választási kampányában még erősen kritizálta elődje, Donald Trump "szennyező" klímapolitikáját, elszundított a glasgow-i csúcs egyik beszéde alatt.
Hol van a történetben Szerbia?
Aleksandar Vučić államfő szerint Szerbia elkötelezett a zöld politika iránt, de szavatolni fogja az energiabiztonságot is. Vagyis az ország egyelőre nehéz helyzetben van: bár elméletben támogatja a zöldülést, és tesz is lépéseket az ügyben, a gazdasági fejlődés biztosítása legalább olyan fontos. Szerbiát most az uniós csatlakozási folyamat 4-es klasztere motiválhatja némileg, melynek témája pont a környezetvédelem. Az út azonban még nagyon hosszú: a klímasemlegességre törekvő Európai Unió szomszédságában még olyan alapvető kérdések várnak megoldásra, mint a lakossági szennyvíz elvezetése és tisztítása, a nagy szennyezők működései feltételeinek egységesítése, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének megteremtése, az illegális szemétlerakók felszámolása, és természetesen a lakosság megfelelő hozzáállásának kialakítása.