Felvidéki muzsikával Délvidékre - Az októberi zentai vonósképzés tapasztalatai
Vavrinecz András népzenész, a Hagyományok Háza zenei könyvtárosa a Felföld kistájainak népzenéjét ismertette meg az egybegyűltekkel. Az előadót idézzük.
„Az októberi zentai továbbképzésen a vajdasági vonószenekarok prímásai vettek részt, de a tizenöt jelentkező között azért akadt brácsás és bőgős is. A 21-ei kurzus ötletét az adta, hogy az itteni zenészek nagyon sokat muzsikálnak a délvidéki népzenén kívülit is – gondolok itt az erdélyi repertoárra, ami leginkább megfogja a kezdő zenészeket, s valóban a legizgalmasabb anyagnak tekinthetjük –, de kevésbé ismerik például a felvidéki, vagy a dunántúli népzenét. Valóban, ezek már sokkal korábban kihaltak a mindennapi használatból, de kötelességünk ráéreztetni, hogy e muzsikáknak is megvan a maga szépsége és helye a magyar népzene palettáján. Ez inspirált engem egy összefoglalóra, ami az idő rövidsége miatt végül a felvidéki muzsikára korlátozódott. Először a népzenei, majd a néptánc dialektusokat vettem számba, ezt követően a felvidéki zenekarok játékát elemeztük részletesen. Nem az volt a célom, hogy minél több anyagot mutassak be, hanem inkább azokba az internetes adatbázisok kezelésébe avattam be a hallgatókat, amik tartalmát később önállóan is használhatják. Ismertettem a Zenetudományi Intézet adatbázisait, s hogy e nagy információs rendszerben mi módon lehet tájékozódni és keresni. Ezt követően a Néprajzi Múzeum adatbázisával foglalkoztunk, majd – kelet-nyugati irányba haladva, Ungvártól-Pozsonyig – a legfontosabb zenekarok játékából mutattam be felvételeket.
A foglalkozás során nem csupán az információátadásra törekedtem, hanem fontosnak tartottam például, hogy az internetes keresésekbe együtt ’ássuk bele’ magunkat. Elképzelésem találkozott a résztvevőkével, így egy lelkes csapattal dolgozhattam, a hallgatók laptopon és mobiltelefonon követték a keresési módokat. Az elmondottakat archív fényképekkel színesítettem, hogy az idézett zenészeket közelebb hozhassam a résztvevőkhöz.
Az időt annyira kihasználtuk, hogy a tervezett dunántúli részre már nem is került sor, erre talán a jövő év elején keríthetünk időt és módot.”
A foglalkozás során nem csupán az információátadásra törekedtem, hanem fontosnak tartottam például, hogy az internetes keresésekbe együtt ’ássuk bele’ magunkat. Elképzelésem találkozott a résztvevőkével, így egy lelkes csapattal dolgozhattam, a hallgatók laptopon és mobiltelefonon követték a keresési módokat. Az elmondottakat archív fényképekkel színesítettem, hogy az idézett zenészeket közelebb hozhassam a résztvevőkhöz.
Az időt annyira kihasználtuk, hogy a tervezett dunántúli részre már nem is került sor, erre talán a jövő év elején keríthetünk időt és módot.”
A tanulmányi napot egy tematikus, augusztusban kezdődött elméleti képzéssorozat keretében rendezték. A vajdasági vonószenekarok továbbképzéséért szervezett előadások témáit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Hagyományok Háza közös munkacsoportja dolgozta ki. A tanfolyam 2024-ben is folytatódik.
