Magyarországi farmokat látogattak meg a vajdasági gazdák

A vajdasági gazdák egy csoportja a veszteséges tejtermelést a hústermeléssel kívánja felváltani. A húsmarhák költséghatékonyan tenyészthetők, de ez mellett a külföldi piaci lehetőségek is erősödnek, egyre keresettebb a hazai marhahús. Bár itthon kevés a legelő, egy-egy körzetben mégis megalapozhatóak a farmok.
Bata Erzsébet, gazdálkodó, Völgyes: „Ezeket a borjakat lehet súlygyarapodásra, lehet készpénzért árulni az ottani termelőknek. Nagyon szorgalmas termelőink vannak, akik napról napra kiábrándulnak a tejtermelésből, mert a tejtermelés nem fizetődik ki. Ennek folytán támadt bennünk ez az ötlet, hogy be lehetne iktatni a hízómarha tenyésztést, az pedig ne csak a szimentáli fajtában merüljön ki, hanem az igen jelentős súlygyarapodásra képes charolais vagy egyéb fajták is megjelenjenek.”

A tenyésztésben érdekelt gazdák magyarországi farmokat látogattak meg, ahol értékes tapasztalatokat gyűjtöttek a tartásmódról és a takarmányozásról. Bálint Jenő, gazdálkodó, Törökfalu: „Meglátjuk itt, hogy miket etetnek őt itt, a silótakarmány a főtakarmány, becsomagolt széna, rozs, muhar, bármit becsomagolnak, tehát nagyon jó tapasztalatokkal térünk majd haza.”

karámokban, vagy villanypásztorral körülkerített legelőrészeken tarthatók. A vajdasági gazdák több rendszert is szemügyre vehettek. Vartus Szabolcs, állattenyésztési mérnök, Zenta: „Mindig el szoktuk mondani, hogy a megfelelő fajtát a megfelelő körülmények közé.  Fontos, hogy az adottságokhoz, úgy az elhelyezésben, mind a takarmányozásban azt a fajtát válasszuk, amelyiknek az igényeit ki tudjuk elégíteni. A charolais olyan tenyészetekbe való, amelyekben egy megfelelő takarmányozást tudunk biztosítani, mert egy nagyon nagy súlygyarapodásra képes fajta, amelynek napi szinten biztosítani kell a megfelelő tápanyag ellátást.”

Magyarország vezető húsmarha-telephelye Lajosmizsén van. Az 1500 fős állományt 600 hektáron nevelik. A tulajdonosok határon túli tenyésztőkkel kívánják fejleszteni a tenyésztést – mondta Bujdosó Márton. A Charolais KFT. igazgatója hozzátette: „Már tenyészanyagot is vásárolt több gazda tőlünk és több magyarországi charolais tenyésztőtől. A másik dolog, hogy elég kicsi a kínálat egy-egy húsfajtának a sperma-kínálatánál, tehát ott mindenképp bővíteni  lehet a könnyen ellő vonalaknál, a nagy hústermelést hozó egyedeknél, fajtáknál, azoknak a spermáját forgalmazni, erre mi is nagyobb figyelmet fordítunk.”

A szerbiai gazdák a tenyésztésben, és a külföldi, elsősorban a török és kínai piacra való kivitelben akkor lehetnek sikeresek, ha a szerb mezőgazdasági minisztérium komoly szándékkal felismeri a lehetőséget, és nem vonja meg a különböző támogatási feltételeket - mondják a gazdák. Önerőből, egyesület formájában a gazdák szerint szinte lehetetlen helyt állni.