Erzsébetlak újratelepítésének 150. évfordulója (videó)
2016.08.14
18:01
Szentmisével és a falu szobrainak leleplezésével ünnepelték meg vasárnap a bánáti Erzsébetlak újratelepítésének 150. évfordulóját. A környező településekről és Magyarországról is számos vendég érkezett a faluba.A katolikus és az evangélikus templomban hálaadó szentmisén emlékeztek meg vasárnap a közép-bánáti Erzsébetlak újratelepítésének 150. évfordulójáról. A falut a Bega, a Tisza és az écskai halastavak határolják. A földek nehezen művelhetők, a víz miatt pedig többször kiköltöztették a falut. Kalapis Sztoján, szalézi szerzetes: „Annyira megszerették, hogy utána visszajöttek. 1883-ban szlovákok, németek, magyarok, bolgárok jöttek ide erre a területre. A kezdetben, csak egy templomot terveztek és három utcából állt a falu.”Az ünnepségen felavatták azt a három szobrot, amelyeket anyaországi és helybeli fafaragók készítettek. Pozsár István, tanácstag, Erzsébetlak HK: „Ez a három szobor, három mesterséget ábrázol, amelynek köszönhetően a falu fönnállt ez a 150 év alatt. Itt láthatunk egy asszonyt, aki kapál, látunk egy halászt, aki halászik és látunk egy nádvágót, aki vágja a nádat. Ez a három mesterségnek köszönheti a falu, hogy ez a 150 év alatt itt vagyunk.”
népi életet bemutató alkotások egy fafaragó táborban készültek. Major Lajos, fafaragó, Vonyarcvashegy, Magyarország: „Három plusz egy személy készítette, mert volt egy kellemes meglepetésünk, Szabó András helyi faragó, aki részt vett a munkába, nagyon aktívan és nagyon hatékonyan, ügyesen. Magyarországról hárman érkeztünk: Boa Endre Letenyéről, Csávás Csaba Nagykanizsáról, és én, Major Lajos Vonyarcvashegyről.”Az erzsébetlaki Szabó András megtiszteltetésnek tartja, hogy részt vehetett a közös alkotásban. Szabó András, Erzsébetlak: „Ez volt az első, alkalom ilyen faragásra. Nagyon megtetszett és remélem, hogy bele fogok jönni ebbe is.”Az erzsébetlakiak hét évvel ezelőtt írtak alá testvér-települési szerződést a székelyföldi Homoródszentmártonnal. Egy ideje azonban kevés közös találkozásuk volt. Jakab Attila, polgármester, Homoródszentmárton, Románia: „Tudjuk azt, hogy nem az erzsébetlakiakon múlott, hanem sajnos az otthoni vezetőség nem igazán támogatta ezt a kapcsolatot. Most, hogy új vezetőséget választottak, szinte a legelső alkalommal kijöttünk.”Erzsébetlaknak az utolsó népszámláláskor 1370 lakosa volt. Ebból 500 szlovák, 475 magyar, 137 szerb, 118 pedig bolgár nemzetiségű. Az utóbbi egy-két évben a bánáti kis faluban is érezhető a kivándorlás.
népi életet bemutató alkotások egy fafaragó táborban készültek. Major Lajos, fafaragó, Vonyarcvashegy, Magyarország: „Három plusz egy személy készítette, mert volt egy kellemes meglepetésünk, Szabó András helyi faragó, aki részt vett a munkába, nagyon aktívan és nagyon hatékonyan, ügyesen. Magyarországról hárman érkeztünk: Boa Endre Letenyéről, Csávás Csaba Nagykanizsáról, és én, Major Lajos Vonyarcvashegyről.”Az erzsébetlaki Szabó András megtiszteltetésnek tartja, hogy részt vehetett a közös alkotásban. Szabó András, Erzsébetlak: „Ez volt az első, alkalom ilyen faragásra. Nagyon megtetszett és remélem, hogy bele fogok jönni ebbe is.”Az erzsébetlakiak hét évvel ezelőtt írtak alá testvér-települési szerződést a székelyföldi Homoródszentmártonnal. Egy ideje azonban kevés közös találkozásuk volt. Jakab Attila, polgármester, Homoródszentmárton, Románia: „Tudjuk azt, hogy nem az erzsébetlakiakon múlott, hanem sajnos az otthoni vezetőség nem igazán támogatta ezt a kapcsolatot. Most, hogy új vezetőséget választottak, szinte a legelső alkalommal kijöttünk.”Erzsébetlaknak az utolsó népszámláláskor 1370 lakosa volt. Ebból 500 szlovák, 475 magyar, 137 szerb, 118 pedig bolgár nemzetiségű. Az utóbbi egy-két évben a bánáti kis faluban is érezhető a kivándorlás.