Falunapi ünnepség Hódegyházán (videó)

Falunapot ünnepeltek az észak-bánáti Hódegyházán. Bár az elnéptelenedés ezt a települést sem kerüli el, az itthon maradtak rendezvények szervezésével próbálják összetartani a falu népét.Nótaszóval és lovaskocsis fölvonulással kezdődött a csaknem 680 éves Hódegyházán a falunapi ünnepség. A bánáti településen minegy 700-an élnek, zömében idősek és földművesek. Kevés a gyerek, és sok a nélkülöző.Hetedik éve tartanak népünnepélyt a falu napján. Ilyenkor a szórakozásról, a barátkozásról szól minden, de a rászorulók megsegítéséről is. Bali Béla, Hódegyháza: „Vannak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy mindennap ilyen ebéd kerüljön az asztalra. Most ide ellátogatnak és jóízűen elfogyasztják.”Az ünnepen halászléfőző-versenyt rendeztek. Főleg az idősebb korosztály ragadott fakanalat. Tóth Rózsa és az Árvácska csoport az előző években kiváló helyezést ért el. Tóth Rózsa, Hódegyháza: „Jócskán vöröshagymát megpiritani, amikor kész, egy kis liszt, paprika, és nagyon kevés lével, hogy gyorsan megfőljön, és amikor megfőtt, gyorsan átpaszíropzni. A halnak a farkát is belepaszírozom a hagymával.”



rendezvényt nemzeközivé tette, hogy az anyarországból és az erdélyi Máriaföldéről is érkeztek vendégek. Sok a közös terv.Kaszta Árpád, Máriafölde, Románia: „A falufejlesztésbe, utakat, csatornázásba gondolkodunk, mert az még nincs Máriaföldén és tükör projektekben gondolkodunk, meg egy iskolatábort, tudom, hogy itt is alakulóban van és mi is ki akarunk alakítani egyet Máriaföldén és közösen akarjuk megpályázni.”Hódegyházán egyáltalán nincs lehetőség új munkahelyek teremtésére. A négy osztályos általános iskolában, az egy-két vegyesboltban vagy szórakozóhelyen csak néhányan dolgoznak. A többiek az agráriumra támaszkodnak. Sós István, a falu vezetője, az elvándorlás ellenére, bízik a falu jövőjében. Sós István, elnök, Hódegyháza HK: „Itt még hagyománya van a szabad jószághajtásnak, a falu utcáin mennek a jószágok minden reggel. Ez ad még egy kis reményt a falunak, hogy amíg jószág van, nem romok, hogy túléljük ezt a pár évet, úgymondva.”A kivándorlást a bánáti kis településről már nem igazán lehet leállítani. Nagy segítséget jelentene, ha a mezőgazdászok nagyobb támogatást kapnának, és a terményt is megfelelő áron tudnák értékesíteni. Így talán némi fejlődésre is lehetne számítani – mondják a falubeliek.