Az ukrán külügyminiszter hazarendelte konzultációra Budapestről Ukrajna nagykövetét
"Ukrajna álláspontja a Magyarországhoz fűződő kapcsolatairól változatlan, készek vagyunk bármilyen kérdést konstruktívan megvitatni" - szögezte le Klimkin. Hozzáfűzte, hogy hamarosan Budapestre utazik, de pontos dátumot nem közölt. Reményét fejezte ki, hogy látogatása eredményes lesz. Kijelentette továbbá, hogy kész ellátogatni a Debreceni Egyetemre és Kárpátaljára is.
A frissen hatályba lépett új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A jogszabály jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke azonban több ország, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól kezdődően, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
