Nem is tárgyaltak egymással, és így is sikerült egyet nem érteniük
A szerb köztársasági elnök és a koszovói miniszterelnök egymással nem tárgyalt, ám így is sikerült egyet nem érteniük, emiatt pedig továbbra is szünetel a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd.
Csak úgy sorakoztak az európai politikusok, hogy Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel tárgyalhassanak Brüsszelben. Közvetítők, főtárgyalók, elnökök és kormányfők igyekeztek meggyőzni a feleket arról, hogy csakis párbeszéd útján oldható meg a Szerbia és Koszovó közötti feszült viszony. Sokra azonban nem jutottak. A belgrádi és a pristinai vezetés ugyanis továbbra is ragaszkodott saját, a másik fél számára elfogadhatatlan feltételeihez.
Aleksandar Vučić, köztársasági elnök, Szerbia: „Készen állok aláírni bármit, amit csak akarnak, azon dolgok közül, amelyeket nekünk teljesítenünk kell. Kivéve azokat, amelyekről már beszéltem: Koszovó ENSZ-tagságát és Koszovó függetlenségének, területi egységének a kérdését. Azt nem, minden mást igen.”
A megbeszéléseket követően Albin Kurti azonnal elhagyta a helyszínt, nem nyilatkozott a sajtónak. Később a pristinai kormány közleményt adott ki, amely szerint Albin Kurti készen állt arra, hogy aláírja a brüsszeli és ohridi megállapodásban foglaltakat, illetve a Koszovói Szerb Községek Közösségének valamifajta megalakítására vonatkozó, múlt héten bemutatott tervet, a szerb elnök azonban ezt elutasította, és egy ezeket felülíró, Pristina számára elfogadhatatlan megállapodást javasolt.
Albin Kurti nem beszélt, aggodalmának adott viszont hangot Josep Borrell, amiért holtpontra jutott a Koszovó és Szerbia közötti normalizálási folyamat. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: a kialakult feszült helyzetet csak a párbeszéd folytatásával lehet kezelni, ám a felek nem teljesen együttműködőek, nem állnak készen arra, hogy megegyezésre jussanak.
Josep Borrell, kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Európai Unió: „Új komoly és kiegyensúlyozott, európai javaslatot terjesztettünk elő a Koszovói Szerb Községek Közösségének a létrehozására, és ragaszkodtunk ahhoz, hogy a felek éljenek ezzel a lehetőséggel, ami nagy előrelépést jelentene a normalizációs folyamatban, és elkerülhetőek lennének általa az újabb erőszakspirálok. Sajnos azonban a felek nem voltak készek arra, hogy olyan feltételek nélkül egyezzenek meg ebben, amelyek a másik fél számára elfogadhatatlanok.”
A belgrádi és a pristinai vezetés 2013-ban írta alá a brüsszeli megállapodást, azóta számos más dokumentum született, amely szintén a kapcsolat rendezésére vonatkozik, ám ezek pontjait egyik vagy másik fél nem tartja be. Szerbia számára a legfontosabb pont a Koszovói Szerb Községek Közösségének a megalakítása lenne, amely bizonyos mértékű autonómiát biztosítana a Koszovóban élő szerb kisebbségnek, míg Koszovó azt szeretné elérni, hogy Szerbia elismerje a függetlenségét. Ezek a feltételek azonban a másik fél számára egyelőre elfogadhatatlannak tűnnek, így várhatóan számos további brüsszeli tárgyalási fordulóra lesz szükség.
