Szerbiának csupán 45 százalékban sikerült összehangolnia külpolitikáját az Európai Unióéval
Szerbiának csupán 45 százalékban sikerült összehangolnia külpolitikáját az Európai Unióéval, az ország legfontosabb feladata most az, hogy ezt az arányt növelje, és vezessen be szankciókat Oroszország ellen – hangzott el a Szerbiáról szóló uniós jelentés szerdai ismertetésekor. Az elmúlt egy évben jelentősen megváltozott a világ, főként az ukrajnai háborúnak volt jelentős hatása Európára, így a jelentés is a megváltozott körülmények figyelembe vételével született - mondták.
A szerb kormány továbbra is stratégiai céljának nevezi az európai uniós integrációt, az erre való törekvésnek azonban a gyakorlatban is meg kell mutatkoznia – olvasható a szerbiai országjelentésben, amelyet szerdán Brüsszelben ismertetett Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos. A jelentés szerint Szerbia tett bizonyos mértékű előrelépést az igazságügy, a korrupció elleni harc ég a gazdaság terén, de a kül- és biztonságpolitikával történő összehangoltság az egy évvel korábbinál jóval alacsonyabb, 64-ről 45 százalékra esett vissza.
"Szerbiára mint igaz európai partnerre és szövetségesre kell számítanunk, aki osztozik velünk a közös értékeinkben, a biztonságunkban és a fejlődésünkben. A jelenlegi geopolitikai helyzetben az is nyilvánvaló, hogy Szerbiának erőteljesebb lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy összehangolja a politikáját az Európai Unió álláspontjával a külpolitikát illetően, ide értve az Oroszország elleni határozatokat és szankciókat is."
Az uniós jelentés kitér Szerbia térségbeli politikájára is, és megállapítja, hogy az ország viszonyai Horvátországgal feszültek, Montenegróval pedig kihívásokkal telítettek. A Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezése pedig továbbra is az egyik legfontosabb feladat maradt, ezen a téren ugyanis semmilyen előrelépés nem történt az utóbbi egy évben.
"A Belgrád és Pristina közötti párbeszédet illetően arra van szükség, hogy Koszovó konstruktívan vegyen ebben részt, ahogyan Belgrádtól is ugyanezt várjuk."
A dokumentum szerint a reformok sikeres végrehajtása eredményezte azt, hogy tavaly decemberben meg tudott nyílni a negyedik tárgyalási fejezetcsoport, ám a reformok végrehajtása az előrehozott választások februári kiírását követően lelassult. Ugyanakkor az Európai Bizottság fenntartja tavalyi álláspontját, miszerint Szerbia teljesítette a hármas, vagyis a versenyképességre és a növekedésre vonatkozó klaszter megnyitásának a feltételeit.
