Változások az EU-s csatlakozás folyamatában
A dokumentumban – amelybe a szerb sajtó is bepillantást nyert – szerepel, hogy rendszereznék a csatlakozási fejezeteket. A részletekről Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos beszélt, aki elmondta, hogy az új felvetés lehetőséget ad a Nyugat-Balkán államainak hatékonyabb felzárkóztatására és fejlődésére.
A csatlakozási fejezeteket hat tematikus egységre csoportosítanák, amelyeket egyszerre és különböző rendszerezés alapján is meg lehetne nyitni. A felvázolt új csatlakozási menetrend tartalmazza azt is, hogy a megfelelő ütemben fejlődő tagjelölt államokat fokozatosan kapcsolnák be az Európai Unió vérkeringésébe. Pénzügyi támogatásokat kapnának, illetve az EU piaca is elérhető lenne a számukra. Egy bizonyos idő után pedig az unió politikai döntéshozatalának menetébe is betekintést nyerhetnének. Várhelyi Olivér, az EU bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosa elmondta, hogy mindezek mellett továbbra is kiemelt cél marad a Nyugat-Balkán államainak felzárkóztatása: „A mi célunk az, hogy tisztázzuk mindazt, amit szeretnénk, és amit elvárunk ezektől az országoktól, illetve azt is, hogy mi az, amit kínálunk a számukra akkor, ha ők is teljesítik az elvárásokat.”
Várhelyi Olivér arról is beszélt, hogy azért is lennének szükségesek a változtatások, mert így a tagjelölt államok gyorsabban fejlődhetnek. Az új tervezettel pedig a bővítéssel kapcsolatban szkeptikus EU tagállamok is garanciát kapnának: „A régióban történő reformok mielőbbi végrehajtásán kell dolgoznunk. Ezt több tagállam is felvetette. Nem csupán azok, akik kritikát fogalmaztak meg, illetve azok, akik ellenezték mindezt, hanem a többi tagállam is. Tartós reformokra van szükség, amelyek hatékonyak lehetnek a régióban.”
Az újdonságok között szerepel az is, hogy amely tagjelölt állam nem teljesíti az adott feltételeket, vagy nem a megfelelő ütemben halad a reformokkal, azzal – tárgyalások és kölcsönös megegyezést követően – az EU befagyaszthatja vagy akár felfüggeszti a csatlakozási folyamatot. Egyes információk szerint a tervezett rendszert Szerbia esetében is alkalmazhatnák, azzal, hogy megmaradna az ország eddigi tárgyalási kerete. Várhelyi Olivér egyébként előzőleg arról is beszélt, hogy a már európai uniós csatlakozásra váró államok esetében nem kellene kötelezővé tenni az új bővítési feltételrendszert. Az uniós bővítési biztos hangsúlyozta: Szerbia számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az új feltételrendszer alapján folytassa EU-s csatlakozási folyamatát, ha azt szeretné.
