Várhelyi Olivér: Bosznia-Hercegovina kulcsfontosságú a Nyugat-Balkán jövője szempontjából

Várhelyi Olivér, az Európai Parlament plenáris ülésnek az Európai Bizottság Bosznia-Hercegovináról szóló 2022-es jelentéséről tartott vitáján azt mondta, az Európai Unió hisz Bosznia-Hercegovinában. Az uniós bizottság ezért javasolta, hogy tagjelölt státuszt biztosítson az országnak, amit az Európai Tanács tavaly decemberi határozata megerősített.

    Közölte, hogy noha további reformokra van szükség, pozitív fejlemények látszanak a megkövetelt intézkedések végrehajtásában. Ezek között az uniós biztos az állami költségvetés, a migrációs stratégia és a terrorizmusellenes stratégia elfogadását, valamint a külügyi törvénytervezet, a nemzetközi megállapodások megkötéséről és végrehajtásáról szóló törvénytervezet és az információhoz való hozzáférés szabadságáról szóló törvénytervezet jóváhagyását emelte ki. Emellett az Europol kapcsolattartó pontja nyílt meg a múlt hónapban - részletezte.

    A politikai vezetőkre nagy felelősség hárul. A jogállamiságot, a demokráciát és az együttműködést kell választaniuk, hogy szebb és virágzóbb jövőt építsenek a következő generációk számára - jelentette ki.

    Az uniós biztos kiemelte továbbá, hogy az országnak a pozitív és konstruktív európai menetrendre kell összpontosítania. A menetrend valódi haszonnal jár mindenki számára, jólétet, stabilitást és békét hoz. Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy minden eszközével támogassa Bosznia-Hercegovinát ebben a törekvésében - húzta alá.

    Várhelyi Olivér emlékeztetett: huszonnyolc évvel ezelőtt, július 11-én, Srebrenicában 8372 muszlim férfit és fiút öltek meg szándékosan és módszeresen a boszniai szerb erők az ENSZ "biztonságos területén".

    "Európa nem felejtette el, mi történt Srebrenicában. Srebrenicában Európa megbukott. Szembe kell néznünk szégyenünkkel. Kötelességünk örökké emlékezni Srebrenicára. Meg akarjuk akadályozni, hogy a történelem megismétlődjön" - tette hozzá beszédében a magyar uniós biztos.

    Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában azt mondta, a jelenlegi geopolitikai helyzetben olyan megközelítésre van szükség, amely érzékenységet tanúsít a Nyugat-Balkán összetett problémái iránt.

    Szavai szerint ezzel ellentétben a Bosznia-Hercegovináról szóló jelentés kiegyensúlyozatlan. Ahelyett, hogy oldaná a feszültséget, élezi a konfliktusokat.

    A magyar álláspont bizonyítja, hogy a kioktatás és a szankciókkal való fenyegetés helyett a kölcsönös megértésen alapuló párbeszédre van szükség. Ezt a politikát igazolja, hogy magyar közbenjárásra a három berlini folyamatban kötött megállapodásból kettőt sikerült elfogadtatni a boszniai szerbekkel - emlékeztetett.

    "Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament baloldali többsége a jelentésben pártérdekeket érvényesít, például amikor bírálja a magyar vállalatok jelenlétét, összemosva őket az unión kívüli, kínai cégekkel" - fogalmazott.

    Méltatlannak nevezte továbbá, hogy a jelentést is a bővítési biztos ideológiaalapú támadására használják, aki - mint mondta - kiemelkedő munkát végez a térségben.

    Bosznia-Hercegovina érdemi támogatására van szükség, aminek a legjobb eszköze a bővítési folyamat felgyorsítása. Ezzel kell tisztelegni a srebrenicai áldozatok előtt, és a legtöbbet tenni azért, hogy hasonló szörnyűségek soha ne történhessenek meg - tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.