„Van itt csali és egy két horog, az eszem pedig jól forog...”
Sorra akadtak a halak Lőkös Tímea horgára. Ottjártunkkor épp egy vörösszárnyú keszeget fogott ki.
Csontkukac és édes csemegekukorica - ezek voltak Tímea csalijai. Szerinte ezekkel a legkönnyebb halat fogni:
„- Szeretek horgászni, és azért jöttem ide, mert kíváncsi vagyok mennyi halat birok fogni.
- Mennyit szeretnél fogni?
- Sokat.”
A rendezvényen általános iskolás gyerekek vehettek részt. Összesen 35-en szálltak versenybe, a nagyobb siker eléréséhez pedig a felnőttek is hozzájárultak. Lukács Attilától azt tudtuk meg, mi mindennel indul útnak egy igazi horgász: „Kell – ha egy nagyobb hal horogra akad - egy merítő, van nagyobb is, hosszabb. Különféle csalikat használunk most, van csonti, kukorica. Előfordul a kis halaknál, hogy nagyon lenyelik a csalit, horogkivevő. Ez egy horgásznál, mindenkinél kell, hogy legyen. Van itt nálam többféle ólom, horog, tollvégek, mert most tollazunk.”
A nemrég még szennyezett, elhanyagolt, mocsaras területből mára szép, rendezett hely lett. Ez a helyiek erőfeszítése nélkül nem valósulhatott volna meg - mondta a Kudeljara Horgászegyesület elnöke. Hozzátette, a vasárnapi eseményen reggelit és ebédet is biztosítottak a résztvevőknek. Nevezési díj nem volt, egy kihelyezett dobozba mindenki a saját belátása szerint adakozhatott. Az összeget a helyi napközinek adományozták.
Slobodan Lebović, szervező: „Azért tartjuk most, mert ez az évfordulónk, egy éve, hogy működünk. Szeretnénk a gyerekeket kikapcsolni, hogy kijöjjenek ide. Azért, hogy a természetben legyenek. Túl sokat számítógépeznek, értem én, kell az is, de ez most kizárólag a gyerekeké.”
Minden gyermek elismerő oklevélben részesült, az első három helyezett pedig horgászfelszerelést is kapott. Emellett a legnagyobb halat kifogót is díjazták. Az eredményhirdetés után a halakat visszaengedték a tóba. A jótékonysági rendezvény a bajmoki helyi közösség, a szabadkai önkormányzat és helyi magánszemélyek támogatásával jött létre.