Az 1944/45-ös események ártatlan áldozataira emlékeznek Vajdaság-szerte
Csaknem kétezer ártatlanul kivégzett emberre, az 1944/45-ös partizán megtorlás szabadkai és környékbeli áldozataira emlékeztek a Zentai úti temetőben. 1996-ban hat tábla került fel az emlékfalra, majd az évek során mind több és több tábla lett az időközben feltárt áldozatok neveivel.
Most majdnem 900 név szerepel a táblákon, mondta Kudlik Zoltán, Szabadka Város Kegyeleti Bizottságának elnöke. „A legújabb kutatások szerint, ami most idén márciusban fejeződött be, a kegyeleti bizottság tagja, illetve a tiszteletbeli elnöke, dr. Bogner Istvánnak köszönhetően 1167 névnél állt meg. De folyamatosan évről évre bukkannak elő újabb nevek és hozzátartozók, folyamatosan jelentkeznek és küldik el a különböző történetüket, hogy hogyan is vesztették el áldozatukat.”
Megkondult a lélekharang, majd egy perces néma csenddel adóztak a hétfőn elhunyt Pásztor István emlékének. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke minden évben jelen volt a megemlékezésen.
Rövid művelődési műsorral tisztelegtek a főleg magyar, horvát és német nemzetiségű ártatlan áldozatok emléke előtt. Fazekas Ferenc, a Szabadkai Egyházmegye kinevezett püspöke, Dolinszki Áron evangélikus lelkész, Harangozó László református püspök és Kovács Róbert, a szabadkai zsidó hitközség képviseletében ökumenikus istentiszteletet mutatott be.
Ismét megkondult a lélekharang az áldozatok emlékére, majd siratódalt énekelt Juhász Gábor.
Beszédet dr. Pásztor Bálint, a szabadkai Városi Képviselő-testület elnöke mondott. Azt mondta, olyan időket élünk, amikor egy ilyen nyilvános megemlékezés már természetes. De tudjuk, sokáig nem volt az. Öt évtizednek kellett eltelnie, hogy a jelöletlen tömegsíroknál elhelyezhessük a kegyelet virágait és az 1944/45-ös eseményekről nyilvánosan és félelem nélkül lehessen beszélni.
„Már elhittük, hogy olyan időket élünk, amikor a tények és az alapvető civilizációs értékek a helyükre kerültek. A magukat ellenzékinek nevező, és a politikai színtéren másként érvényesülni nem tudó egyes liberális csoportosulások viszont most fasisztának neveznek bennünket, mert mi azt mondjuk, minden, hangsúlyozom minden ártatlan áldozat emléke előtt tisztelegni akarunk. A borzalmakat nem tehetjük meg nem történtté. Bár megtehetnénk! Amit megtehetünk, az viszont feladatunk és kötelességünk. Az emlékezés megtartása és a gyűlöletkeltés megakadályozása mindenképpen az. Az 1942-ben elkövetett vérengzések áldozatai is a mi áldozataink. Mert minden igazságtalanságot, önbíráskodást, kegyetlenséget elítélünk. Bárki követte is el ” - mondta dr. Pásztor Bálint.
A megemlékezés koszorúzással ért véget. A kegyelet virágait a szabadkai városvezetés mellett Magyarország belgrádi nagykövetségének és szabadkai főkonzulátusának képviselői, a szabadkai horvát főkonzulátus elöljárói, a Magyar, a Horvát és a Bunyevác Nemzeti Tanács vezetői, a Vajdasági Magyar Szövetség küldöttsége, politikusok, politikai pártok, és civil szervezetek képviselői helyezték el a Vergődő madárnál.