Hideg napok
1944-45-ben, a jugoszláv katonai közigazgatás idején bírósági eljárás nélküli megtorlásba kezdtek a partizán alakulatok Vajdaságban. Ennek áldozatául nemcsak magyarok estek, hanem a másként gondolkodó szerbek és vajdasági svábok is.
A Sajkás-vidéki események kapcsán Bajcsy-Zsilinszky Endre országgyűlési képviselő, az akkori Kisgazdapárt külpolitikai vezérszónoka már 1942. december 2-án a magyar parlamentben tartott felszólalásában a vétkes személyek szigorú felelősségre vonását kérte. A razzia miatt felelősnek tartott személyeket még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták. Az összes hadviselő fél közül egyedül Magyarország rendelt el saját hadseregének egységei ellen lakossággal szemben elkövetett atrocitások miatt vizsgálatot. A négy főbűnöst halára ítélték, Vitéz Feketehalmy-Czeydner Ferenc nyugállományú altábornagyot, vitéz Grassy József magyar királyi vezérőrnagyot, vitéz Deák László nyugállományú ezredest és Zöldy Márton magyar királyi csendőr századost.
Mészáros Zoltán, történész: „Először Magyarországon ítélték el őket, utána, amikor újratárgyalták az ügyet, akkor halálra ítélték őket, de ők már akkor elmentek Németországba. Majd SS katonaként visszatértek Magyarországra, utána az amerikaiaknak megadták magukat, ismét elítélték őket, és ismét kiadták őket. Végül a jugoszláv hatóságok is elítélték őket.”
A főbűnösöket az akkori jugoszláv hatóságok 1946-ban kivégezték.
Az 1942-es hideg napok után 1944-45-ben, a jugoszláv katonai közigazgatás idején bírósági eljárás nélküli megtorlásba kezdtek a partizán alakulatok Vajdaságban. Ennek áldozatául nemcsak magyarok estek, hanem másként gondolkodó szerbek és vajdasági svábok is. Három település, Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságát kollektívan háborús bűnösnek nyilvánították és kitelepítették.
2010-ben megalakult a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság, azzal a céllal, hogy a második világháború alatt és után a Vajdaság területén elkövetett atrocitásokat feltárja.
Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János magyar államfő 2013-ban közösen hajtott fejet Csúrogon a két nemzet áldozatainak emléke előtt, a történelmi megbékélés jegyében. A magyar államfő pedig a szerb parlamentben mondott beszédében bocsánatot kért a második világháború idején a magyarok által elkövetett büntetettekért.
2014. november 2-án Aleksandar Vučić akkori szerb miniszterelnök Szabadkán, a Zentai úti temetőben részt vett az 1944-45-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen. A Vergődő Madárnál az akkori miniszterelnök bejelentette, hogy a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó döntést egy rendelettel hatályon kívül helyezték.
