Mindent a kanyaróról - ez a súlyos betegség terjed most Szerbiában

A kanyaró tünetei általában 10-12 nappal a megfertőződést követően jelennek meg:

• az első tünetek a megfázásra hasonlítanak, orrfolyással, köhögéssel és nem magas lázzal;
• a szemek kivörösödnek és fényérzékennyé válnak;
• a harmadik és hetedik nap között akár 41°C-os láz is kialakulhat;
• 4-7 napig tartó, vörös kiütések jelennek meg, amelyek az arcon kezdődnek, majd az egész testre kiterjednek;
• emellett előfordulhatnak apró fehér foltok az ínyen és az arc belső oldalán.

Milyen következményekkel jár a kanyaró?

A kanyaróval fertőzött gyermekek és felnőttek kb. 30%-ánál alakulhatnak ki szövődmények. Ezek közé tartoznak a fülfertőzések és a hasmenés.

A tüdőgyulladás egy lehetséges, súlyos szövődmény, amely akár a kanyarós beteg halálához is vezethet. A kanyaróval kapcsolatos halálozás leggyakoribb oka a tüdőgyulladás.

Kanyaró esetén a halálozási arány 1000-ből 1-3 eset,  legmagasabb az öt évesnél fiatalabb, illetve a legyengült immunrendszerű betegek körében.

Ezer kanyarós betegből egynél fordul elő agyvelőgyulladás, amely négyből körülbelül 1 esetben maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezet.

A tartós kanyaróvírus-fertőzés nagyon ritkán úgynevezett szubakut szklerotizáló pánenkefalitiszt (SSPE) okozhat, amely során az idegek és az agy szövetei fokozatosan leépülnek, és amely nagyobb valószínűséggel alakul ki, ha a kanyarófertőzés egészen fiatal korban következik be. Az SSPE jellemzően néhány évvel az után jelenik meg, hogy az érintett beteg kanyarós volt – a fertőzést követően átlagosan 7-10 évvel észlelik. A tünetek közé tartozik a személyiségváltozás, a fokozatos mentális leépülés, az izomgörcsök és egyéb, az idegeket és az izmokat érintő tünetek. Az SSPE nem gyógyítható és minden esetben halálos kimenetelű.

Hogyan terjed a kanyaró?

A kanyaróvírus a levegőbe juttatott nagyon apró cseppek révén terjed, amelyek akkor keletkeznek, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent. A vírust tartalmazó cseppek több órán át is a levegőben maradhatnak, és a vírus a fertőzött felületeken akár két órán át is fertőzőképes marad. A fertőzött személy már a kiütések megjelenése előtt is terjesztheti a kanyarót (általában 4 nappal korábban már fertőzőképes), és a kiütések megjelenése után további mintegy 4 napon keresztül fertőzhet.

A kanyaró oltatlan személyek között könnyen terjed. Becslések szerint egyetlen kanyarós személy átlagosan 12-18 fogékony személyt is megfertőzhet.

Kit veszélyeztet a kanyaró?

A kanyarófertőzés veszélye bármilyen életkorban fennáll minden olyan személynél, aki nem kapott kanyaró elleni védőoltást és korábban nem volt kanyarós.

Hogyan lehet megelőzni a kanyarót?

A kanyaró ellen az egyetlen védekezés a védőoltás. Az MMR (morbilli, mumps, rubeola) védőoltás egy kombinált oltóanyag alkalmazását jelenti, amely kanyaró, mumpsz és rózsahimlő (rubeola) ellen véd. Az MMR oltás biztonságos, hatásos és nagyon kevés mellékhatása van. Beszámoltak enyhe reakciókról, mint például láz, illetve bőrpír vagy duzzanat az injekció beadási helyén. Egyes beoltott személyeknél a kanyaróhoz hasonló, nem fertőző, enyhe bőrkiütések alakulnak ki általában az oltást követő 7-14 napon belül, melyek 1-3 nap alatt el is múlnak.

A maximális védettséghez két oltás szükséges. Az első oltást rendszerint 10-18 hónapos kor között adják be. A második oltást az első beadásától számított legalább egy hónap elteltével lehet beadni, de minden országban a nemzeti védőoltási program határozza meg a pontos időpontot.

Járvány kialakulása esetén az MMR-vakcina beadható fiatalabb életkorban is. Hat-kilenc hónapos kor közötti csecsemőknek, akik olyan területen élnek – vagy olyan területre fognak utazni –, ahol magas a kanyarófertőzés kockázata, be lehet adni egy kiegészítő adag MMR-vakcinát. Az ilyen módon, 9 hónapos kor előtt beadott oltás a nemzeti védőoltási program részét képező két oltás kiegészítését szolgálja, tehát azokat az oltásokat is be kel adni a teljes körű védettség biztosításához.

Hogyan kezelik a kanyarót?

A kanyaró betegségre nincs specifikus terápia. A legtöbben az esetleges folyadékpótlásból és lázcsillapító gyógyszerekből álló tüneti kezelés mellett felgyógyulnak.

A kanyaró továbbterjedésének megakadályozása érdekében többféle intézkedést alkalmaznak, mint például a beteg személy elkülönítése, illetve a vele szoros kapcsolatban lévő, bizonytalan oltottsági státuszú személyeknek az iskola vagy a munkahely látogatásának megtiltása.

A kanyaró ellen az antibiotikumok nem használnak, mivel a kanyarót vírus okozza. Ugyanakkor gyakran adnak antibiotikumot a bakteriális fertőzéssel járó szövődmények, például tüdőgyulladás vagy fülfertőzések kezelésére, amelyek a kanyaró miatt alakulnak ki.