Ugrásra készen állnak a vérszívó rovarok

Az ablakon kinézve még nem hisszük el, de már közeleg a nyár, a szabadban töltött napok és esték időszaka, a kirándulások, sütögetések évszaka, amikor már attól is melege van az embernek, ha a hosszú nadrágokra és a hosszú ujjú felsőkre gondol. A szabadon hagyott karok és lábak viszont remek lehetőséget biztosítanak egyrészt arra, hogy megégesse az embert a nap, másrészt pedig arra is, hogy mindenféle rovarok megcsípjék. Utánajártunk, mit tehetünk, ha megcsíp, megszúr, megéget minket, vagy gyerekeinket, barátainkat valami.

Nyakunkon a majális, aztán már a nyár. A nap egyre jobban éget, a vérszívó rovarok pedig ugrásra készen állnak. Ismerünk számos házi praktikát és gyógymódot a különböző csípések és sérülések kezelésére, de mit mond az orvos, mit szabad és mit nem rátenni egy égési sérülésre, mivel kezelhetők a különböző csípések?

Dr. Jelena Božić bőrgyógyász arra hívta fel a figyelmet, hogy erős UV-sugárzás esetén ne menjünk a napra, ha viszont mégis muszáj, akkor legalább 20 perccel korábban alaposan kenjük be magunkat magas védőfaktorú naptejjel. Mivel évről évre erősebb az UV-sugárzás, ajánlott minél nagyobb faktorszámú krémet választani.

„Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nemcsak a tengeren napozunk, hanem minden alkalommal, amikor kimegyünk a napra, akkor kitesszük magunkat a bőrünket károsító UV-sugárzásnak. Amikor a buszmegállóig vagy az autónkig sétálunk, de akár az autóban is, hiszen az üvegen is áthatolnak az UV-sugarak. Indulás előtt 20-30 perccel 50-es védőfaktorú krémet kell felkennünk, ha pedig tovább időzünk a szabadban, kétóránként ismételten be kell kennünk magunkat annak érdekében, hogy fennálljon és meghosszabbodjon a védelem. A bőrünk megfelelő védelme mellett napszemüveget, széles karimájú kalapot és valamilyen védőruhát kell használnunk, különösen, ha a természetben időzünk, akkor még hosszú nadrágot, hosszú ujjú felsőt is kell vennünk, és soha nem szabad mezítláb menni a természetbe.”

A fák, bokrok, füvek között a szabadon hagyott kezünk és lábunk jó célpont lehet a rovarok számára. Nem mindegy azonban, hogy mi csíp meg bennünket. Van olyan csípés, amely jobban fáj, vagy csúnyábban néz ki, mégis ártalmatlanabb, mint egy talán kevésbé fájó csípés.

„ Minden rovarcsípés elég hasonlóan néz ki. Vannak persze egyedi jelek. Sürgős egészségügyi ellátást követelő gond akkor van, amikor az a személy, akit megcsípett valami, allergiás a rovar toxinjára. Erről tudhat a személy, de nem biztos, hogy tud róla. A leggyakrabban pontszerű, piros sebről van szó, ez a csípés helye, ekörül pedig a következő egy-két óra során egyre nagyobb sugarú bőrpír alakul ki. Emellett megjelenik a fájdalom, a viszketés, a duzzadás. A jelek persze egyediek lehetnek, például egy mezőn virágszedés közben nagyobb esély van arra, hogy egy méh csípje meg az embert, és akkor gyakran látszik is a fullánk, amelyet ki kell szednünk.
- Mi is kiszedhetjük, vagy az orvosnak kell?
- Mi is kiszedhetjük, és ki is kell szednünk. Ha éppen van nálunk egy csipesz, de kártyával vagy kézzel is kiszedhető. De nem szabad közvetlenül hozzáérni, hanem csak zsebkendőn keresztül. Nem szabad nagyon nyomkodni sem, mert lehet, hogy méreg maradt benne, és ha jobban rányomunk a fullánkra, nagyobb mennyiségű mérget juttathatunk a vérbe vagy a sebbe.”

A darázscsípés is hasonló lehet, ott azonban nem biztos, hogy bennmaradt a fullánk, és a darázs egyszerre több helyen is megszúrhat. A szúrás helyén fehér duzzanat alakul ki, amelynek a széle piros. A lódarázs csípése is fáj, de kevesebb mérget tartalmaz, mint a méh vagy a darázs csípése. A lódarázs fullánkja viszont nagy, ezért a csípés is mélyebbre megy, ami az erre érzékeny embereknél allergiás tüneteket válthat ki. A csípések tünetei néhány óra alatt elmúlnak, kivéve a pókcsípésnél. A pók csípése ugyanis ritkán okoz allergiás tüneteket, a duzzanat viszont pirosabb és nagyobb lehet, mint az előzőekben felsoroltak, és a csípés helyének gyógyulása is eltarthat néhány hétig.

Az orvos szerint fontos, hogy a fullánkot eltávolítsuk, a szúrás helyét pedig szappanos vízzel megtisztítsuk, esetleg tegyünk rá hideg borogatást. Ha valaki nem biztos abban, hogy allergiás-e valamely rovar csípésére, bevehet valamilyen antihisztamin tartalmú tablettát. Amennyiben valaki fulladni kezd, megdagad a nyelve vagy a szája, hányingert érez, görcsölni kezd a gyomra, megnő a pulzusa vagy elveszíti az eszméletét, azonnal orvoshoz kell fordulni.

A csípés helyére hideg borogatást kell tenni, jeget azonban közvetlenül nem szabad, mert károsíthatja a sejteket, ugyanis jégkristályok keletkezhetnek bennük. Emellett a csípés helye kenhető antibiotikum vagy antihisztamin tartalmú krémmel, de kezelhető 3 százalékos bórsavoldattal is. A bőrgyógyász azt tanácsolja, hogy ne kenjünk alkoholt a rovarcsípésre, mert az csak kitágítja az ereket, és segíti a méreg terjedését. Ugyanígy nem javasolt semmilyen házi praktika, ecet vagy pálinka használata sem.

A rovarok, bogarak, csúszómászók közül a nyár legnagyobb veszélyét a kullancs jelenti. Nem véletlenül félnek tőle sokan. De ha már megtörtént a baj, mit tehetünk?

„A kullancscsípést semmivel sem szabad kezelni azelőtt, hogy kivettük volna magát a kullancsot, mert az arra kényszerítené a rovart, hogy megszabaduljon a belei tartalmától, ami fertőzött lehet. Nagyon sok fertőzött kullancs van, amelyben Borrelia burgdorferi baktérium lehet, ami a Lyme-kór okozója, és ami nagyon veszélyes. A kullancsot azonnal, minél hamarabb el kell távolítani. Ha nem tudunk elmenni orvoshoz, akkor csipesszel vagy kézzel, zsebkendővel ki kell húzni anélkül, hogy előtte a bőrt bármivel is bekentük volna. Lassan kell megfogni, a szájrészénél, nem a hasánál, nehogy kilökje a gyomra tartalmát. Tehát lassan kell kihúzni bármilyen tekergetés nélkül, és ha megvan rá a lehetőség, akkor át kell tenni fiziológiás oldatba, majd elvinni a Járványügyi Intézetbe, ahol megvizsgálják, hogy fertőzött volt-e a kullancs, vagyis hogy hordozta-e a Borrelia burgdorferi baktériumot.”

Kullancscsípés esetén a tünetek néhány hét után is jelentkezhetnek, a csípés körül koncentrikus körök alakulnak ki, de olyan is előfordulhat, hogy máshol jelennek meg a körök. Ezek pedig már a fertőzés jelei, ilyenkor mindenképpen el kell menni orvoshoz. De a kullancscsípést követően hat héttel mindenképpen érdemes elmenni egy vérvételre, hogy kiderüljön, történt-e fertőzés.

A csípések mellett nyáron az égési sérülések okozhatnak még komoly fájdalmakat. Megégethet minket a nap, de grillezés, bográcsozás vagy tábortűznél ücsörgés közben is megsérülhetünk.
 
„ Az égési sérüléseket három fokozatra osztjuk. Az elsőfokú égési sérülés az, amit a Nap okoz, vagy olyan, mint a napégés. A bőr kipirul. Ezek az égési sérülések gyógyszerek vagy a mi közbelépésünk nélkül gyógyulnak. Amit tehetünk az az, hogy amíg tart a fájdalom, hideg borogatást teszünk rá, esetleg fiziológiás oldatot, vagy bekenjük valamilyen zsíros, semleges krémmel, de csak olyannal, amit már korábban is használtunk, és amelyről tudjuk, hogy kellemes a bőrünknek, de tehetünk rá antibiotikumos krémet is, hogy megelőzzük a fertőzéseket.
- A másodfokú égési sérülések olyanok, hogy már nemcsak a bőr felszíni hámrétegét, hanem a mélyebb réteget, a dermist, az irhát is érintik, és itt már a pirosság mellett folyadék is távozhat a bőrből, ezek pedig később hólyaggá alakulnak. Ha vízhólyag alakul ki, akkor már másodfokú égési sérülésről van szó.
- Ez már orvosi ügy?
- Valójában, ha valaki megégeti magát a sütővel, már másodfokú sérüléseket szenvedhet. Minden másodfokú égési sérülést látnia kellene orvosnak, de a valóságban ez nem így történik. De ha a másodfokú égési sérülés nagyobb területet érint, mondjuk, egy tenyérnyinél nagyobbat, akkor már feltétlenül el kell menni orvoshoz.”

A harmadfokú égési sérülés a bőr még mélyebb rétegeit érinti, és azonnal orvoshoz kell vele fordulni. Amennyiben valamilyen textil kerül a sebbe, azt nem szabad eltávolítani, hanem arra rá kell tenni a borogatást vagy a krémet. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy komolyabb égési sérülés esetén semmilyen népi gyógymódot ne használjanak az emberek, semmiképp ne kenjenek rá zsírt, margarint vagy illóolajat a sebre, mert azok néhány embernek segíthetnek, de akár komolyabb vagy maradandó sérülést is okozhatnak. A sebet vízzel kell kitisztítani, és 3 százalékos hidrogénnel, 3 százalékos bórsavoldattal, povidon-jóddal, antibiotikumos krémmel vagy vízalapú fertőtlenítővel lehet kezelni mindaddig, amíg nem jutunk el az orvoshoz.

A legfontosabb viszont az, hogy legyünk előrelátóak, a kirándulós táskába tegyünk naptejet, csipeszt, fertőtlenítőt, esetleg bórsavoldatot, kötszert, vegyünk fel megfelelő ruházatot és lábbelit, és vizsgáljuk át a területet mielőtt belevetnénk magunkat az élvezetekbe, és csak óvatosan bánjunk a tűzzel.