Mi lesz, ha az enyhülés után jön a kemény fagy?

Az enyhe időjárás komoly fejtörést és anyagi károkat is okozhat a gazdáknak. Tél derekán kora tavaszi időjárással találkozunk. A probléma következményei rendkívül súlyosak, hiszen a szerényebb termésmennyiség mellett növényvédelmi szempontból is plusz kiadásokkal párosulhat a szokatlan időjárás. Ugyanakkor a fóliasátras zöldségtermelők szerint az enyhe télnek vannak pozitív, de negatív hatásai is.

Hiányzik a téli, fagyos idő. Az enyhe időjárás megzavarja a vegetációs ciklust, ami veszélyes lehet a gyümölcsfákra. Az enyhe tél a nedvkeringés és a rügyek megindulását okozza, az ezután jelentkező esetleges fagyos periódusok pedig visszafordíthatatlanul károsíthatják a későbbi termést.

A növények téli nyugalmi állapotát alaposan megzavarja a februárhoz képest szokatlanul magas hőmérséklet. A korai meggyfajtáknál például a február végén szokásos hajtásnövekedés, rügynövekedés már most megfigyelhető. Itt egy drasztikus és rövid idő alatt lejátszódó hőingadozás veszélyes lehet nem csak a termésre, de a fára is. Az észak-bácskai homokvidék almaültetvényeinek sem kedvez, ha marad a tartósan enyhe februári időjárás. Galgóci Szabolcs, termelő, Királyhalom: „Ha még pár napig ilyen tízen pár fokok lesznek, az még nem hiszem, hogy kárt csinál, de ha az elkövetkező hetekben ilyen melegek lesznek, és utána jön egy fagy, szerintem az már károsítja.”

Az almatermelők leginkább a márciusi és áprilisi fagyoktól tartanak. Katona Róbert, termelő, Királyhalom: „Mi, gyümölcstermelők úgy számolunk, hogy a napi átlaghőmérséklet alapján bizonyos periódus alatt, ha a napi hőmérséklet magasabb egy hosszabb periódus alatt, akkor ezek a rügyek megindulnak. Most két hétig gyakorlatilag igen jó időt mondanak, és ez biztos, hogy azt fogja eredményezni, hogy egy minimális szinten megindul ezeknek a rügyeknek a növekedése, de én úgy gondolom, hogy ez még nem okoz majd veszélyt. Az igazi veszélyt gyakorlatilag a márciusi és az áprilisi fagyok jelentik, amik hatalmas károkat tudnak okozni.”

A noszai Kis Torma András fóliasátrakban foglalkozik zöldségtermesztéssel. Ilyenkor télen leginkább salátát ültet, nagy a kereslet iránta. A mostani palántákból két hét múlva lesznek szép fejek, akkor kezdődhet meg a szedés. A meleg és a napsütés kedvez a téli fóliasátras zöldségtermesztésnek, de az enyhe februárnak, mint mondta, lehetnek még következményei. „Egy részből jó, egy részből nem. Én attól félek, hogy ennek még meg fogjuk inni a levét a későbbiekben. Kezdjük lassan rakni a paprika- és paradicsommagot. Másik években is volt már rá példa, hogy a paprika és a paradicsom is ki volt kelve, és bizony bejöttek a mínusz nyolc, mínusz tíz fokok, és azt a növény nem nagyon szereti.”

Az enyhe tél kedvez a kártevők szaporodásának is. A szakirodalom szerint szükség van egy 10-15 napos folyamatos mínusz 10 fokos napi átlaghőmérsékletre. Ez kellőképpen képes megritkítani az áttelelő rovarokat, atkákat és gombákat. Ennek hiányában korai, robbanásszerű infekciókra, inváziókra számíthatnak a gazdák. Ha marad a száraz, meleg idő, az áttelelő atkák, molytetvek populációja nagy arányban túléli a téli hónapokat.