A magyar unitáriusok ünnepe (Az MTV hírei)
2012.06.27
10:28
Egyházegyesítő zsinat a közmédiában
A Duna és a Duna World csatorna július 1-én közvetíti az unitárius egységet deklaráló kolozsvári zsinatot. Az Unitárius magazin és az Isten kezében műsorok is beszámolnak a nevezetes ünnepről.
Június 28. jeles ünnepként vonul be az unitáriusok történetébe. E napon az Erdélyi Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyházkerület Kolozsváron tartja új alaptörvényét megalkotó, egyesítő zsinatát. E döntés nyomán a XX. századi történelmi tragédiák által szétszakított egyházrészek Magyar Unitárius Egyház néven újraegyesülhetnek. Az egyháztörténelmi és nemzetpolitikai jelentőségű zsinati ülés két részből áll: az ünnepi aktus során először az eseményt méltató ünnepi beszédek hangzanak el, majd ezt követi az istentisztelet és az úrvacsoravétel.
A nevezetes eseményről a közmédia is beszámol. A nézők július 1-én, vasárnap délelőtt 90 percben követhetik a zsinat hálaadó istentiszteletét (Duna 10.30), az ismétlést a Duna Worldön 14.00 órakor láthatják. A döntésről és annak előzményeiről az m1 július 8-án összefoglalót sugároz (11.30) a magyarországi, s az Isten kezében július 15-ei adása pedig erdélyi szempontból. (Duna 10.30).
„A történelmi pillanat súlya egyben a számvetés és küldetés felelősségét is reánk rója – hangsúlyozza szószéki szolgálatában Kovács István, sepsiszentgyörgyi lelkész, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatója. - Hitvalló egyházként látnunk kell, hogy Istennek terve van velünk, ami elől miként Jónás prófétának, nekünk sem lehet kitérnünk: meg kell osztani a nekünk megjelentetett világosságot, vallani és vállalni kell hitünket minden időben, mert nem rejthető el a hegyen épített város!”
Az unitárius egyházat Dávid Ferenc alapította. Az erdélyi országgyűlés 1568. évi vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Mindez az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A századok folyamán a vallási intolerancia miatt az unitárius egyháznak kemény harcot kellett vívnia megmaradásáért, Bartók Béla szavaival: „állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében.” A trianoni diktátum a maradék egyházszervezetet is szétdarabolta, így az egyesítés az ősi egységet állítja vissza.
„A történelmi pillanat súlya egyben a számvetés és küldetés felelősségét is reánk rója – hangsúlyozza szószéki szolgálatában Kovács István, sepsiszentgyörgyi lelkész, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatója. - Hitvalló egyházként látnunk kell, hogy Istennek terve van velünk, ami elől miként Jónás prófétának, nekünk sem lehet kitérnünk: meg kell osztani a nekünk megjelentetett világosságot, vallani és vállalni kell hitünket minden időben, mert nem rejthető el a hegyen épített város!”
Az unitárius egyházat Dávid Ferenc alapította. Az erdélyi országgyűlés 1568. évi vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot. Mindez az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A századok folyamán a vallási intolerancia miatt az unitárius egyháznak kemény harcot kellett vívnia megmaradásáért, Bartók Béla szavaival: „állandó szálka volt a többi keresztény felekezet szemében.” A trianoni diktátum a maradék egyházszervezetet is szétdarabolta, így az egyesítés az ősi egységet állítja vissza. 
