A már hazatért vándormadarak is megsínylették a márciusi havazást
A tavasz beköszöntével számos vonuló madár hazatért délről, azonban az elmúlt napok drasztikus hőmérséklet-csökkenése próbára tette néhányukat. Gergely József ornitológus elmondta, a nagytestű madarak, így a vizes területeken élő gázlómadarak sem szenvedtek táplálékhiányban, mivel a hőmérséklet nem volt tartósan fagypont alatt, így könnyedén hozzájutottak a betevőjükhöz. „A kistestű énekesmadaraknak, amelyek rovarevők, viszont nem kedvez a 4-5 napos hideg idő - folytatta a szakember -, mert ha nem repülnek a rovarok, a fecskék nem tudnak mit enni és éhen halnak. Ilyesmire sajnos az elmúlt 10-20 évben többször is volt példa és ez is egyik oka annak, hogy a fecskeállományuk jelentősen megcsappant az elmúlt évtizedekben, de a gólyák és a gémek szerencsésen átvészelték ezt a 2-3 napos hideget.”
Előfordulhat azonban, hogy a táplálékhiány következtében legyengült vagy sérült madarat találhatunk környezetünkben. A szakember szerint gyors segítség lehet házilag etetni őket, ugyanakkor a legjobb az illetékes befogadóközpontokat felkeresni, ahol szakszerű ellátásban részesítik a rászoruló madarakat.
A hüllők és kétéltűek esetében más a helyzet. Ezek az élőlények változó testhőmérsékletűek, tehát a környezeti hőmérséklethez alkalmazkodnak. A hideg időben lecsökken a testhőmérsékletük és az életfunkciójuk, hibernált állapotba kerülnek.
Gergely József arról is beszélt, hogy a kistestű emlősök számára sem jelentett komolyabb veszélyt a néhány napos lehűlés: „A sünök a téli tartalékból táplálkoztak, és ilyenkor csigákat, bogarakat fogyasztják, ezt a 2-3 napot ők is kibírják koplalással.”
A tavaszi lehűlés tehát nem ritka jelenség a természet számára, a szélsőséges időjárás tartogathat még hasonló meglepetéseket. A következő napokban viszont visszatér a tavasz és a felmelegedés a térségbe.
