Nem késő letenni - dohányzásmentes világnap
A világon összesen 1,3 milliárd ember dohányzik. Évente több mint 8 millió ember hal meg a káros szenvedély miatt, ebből körülbelül 7 millióan dohányoznak, 1,2 millióan pedig passzív dohányosok. A szakemberek hangsúlyozzák, a cigarettát sosem késő letenni.
Szenvedélyes dohányzóval úton-útfélen találkoztunk az utcákat járva. Padon pihenve, kávézók teraszán ülve, legfőképpen feketét szürcsölve elmaradhatatlan élvezet sokak számára a cigizés. Annak ellenére, hogy ismerik a dohányzás káros hatását a szervezetre, sokan nem tudják letenni a cigarettát. „Tudom, rákkeltő. Mindezt tudom, de sajnos régóta dohányzom, egy évig abba is hagytam, amikor terhes voltam, akkor nem cigiztem.”
Nem dohányzik és a jövőben sem készül rágyújtani Nagy Zsolt. Szerinte a dohány árának emelésével sokakban csillapodna a cigarettázás iránti vágy. Ha valaki jelenleg egy hónap minden napján egy dobozzal elszív a legolcsóbb fajtából, akkor a pénztárcájában körülbelül 7 ezer dinárral marad kevesebb a hónap végén.
Nagy Zsolt, Palics:
„- Nem dohányoztam soha, és nem is akarok, nem is akarom megpróbálni.
- Miért?
- Úgy gondolom, hogy a saját pénzemért a saját egészségemet nem akarom tönkretenni.”
Csaknem 4000 különböző vegyületet tartalmaz a cigarettafüst. Ezek legelőször az emberek légutainak nyálkahártyáját támadják, ahol gyulladásos, allergiás megbetegedéseket okozhatnak, valamint rákos elváltozásokat is - mondják a szakemberek. Dr. Pajor Margit, általános szakorvos: „A dohányosok védekeznek azzal, hogy nemcsak a dohányosok kapnak tüdőrákot. Egyértelmű, hogy nem kizárólagosan a cigarettafüst káros anyagai az egyedüli okozói annak, hogy kialakul a tüdőrák, de nem csak tüdőrák, szájüregrák, légcső-, hangszálrák, légcsődaganatok is kialakulhatnak, amelyeknek maga a nikotin és az összes többi káros anyag, ami a dohányban van, lehet, hogy egy olyan faktor, ami beindítja a genetikailag adott kódot, ahhoz hogy kialakuljon maga a patológiás sejtosztódás, és a patológiás sejteknek a kialakulása tulajdonképpen a rosszindulatú sejtszaporodás.”
Szerbiában egyébként minden harmadik ember dohányzik és évente 15 ezer ember hal meg a cigarettázás következtében. Jó hírként szolgál azonban, hogy míg 2018-ban a dohányzók aránya 37 százalék volt, 2019-ben ez a szám 35 százalékra csökkent az országban.
