Legyünk divatosak, viseljünk kalapot!
A családi vállalkozást 1927-ben alapították. Ma ugyanazon a helyen, ugyanazzal az eljárással készítik a fejfedőket, mint közel száz évvel ezelőtt.
Az üzlet vezetését Ana Filipović, harmadik generációs kalapkészítőként, 2002-ben vette át édesapjától. Kézzel készített kalapjainak egyike még Ausztráliába is eljutott. Visszatérő vásárlója több közismert sztár is, például Rade Šerbedžija színész vagy Zvonko Bogdan, zenész, zeneszerző is.
Ana Filipović, kalapkészítő mester: „Apa műhelyében játszottam. Apának két műhelye volt. Az egyik otthon, erre elkülönített egy teljes szobát. Volt egy másik is az üzlethelyiségben. Amikor hazajött - hétvégenként is dolgozott - én ott játszadoztam körülötte a szerszámokkal. Egy kalapot elkészíteni számomra sohasem okozott nehézséget. Bizonyos időszakokban, amikor nehéz helyzetbe kerültem az eredeti szakmámban, elkezdtem ezzel foglalkozni.”
A kalapkészítés a fej pontos méretének, formájának megállapításával kezdődik. Régen mindezt nehéz eszközök segítségével végezték, ma már inkább a mérőszalagot használják. Az alapanyag fa formára való felhelyezését követően az egyenetlenségek vasalóval történő elsimítása után az apró részleteket felmelegített rongy segítségével alakítják ki.
Ana Filipović, kalapkészítő mester: „Ugyanúgy, mint a kabátot vagy a cipőt, a fejen is viselni kell valamit. Ez egy mindennapi használati tárgy. Mindig is egy státuszszimbólum volt, ha úgy tetszik, a jómód jelképe. Mindenki tudta, hogy ki az, aki jó minőségű kalapot hord. Ezek az emberek orvosok, gyógyszerészek, professzorok, tanárok voltak. A munkásosztály inkább sapkákat viselt.”
Főként télidőben nagyon fontos a fej védelme, noha erről a fiatalabb generáció hajlamos megfeledkezni. A szakértő szerint sokan nem forma és méret szerint vesznek kalapot, hanem kedvenc filmszereplőiktől merítenek inspirációt. Annak ellenére, hogy ajándékként is előszeretettel vásárolnak az emberek kalapot, a legcélszerűbb mégis az, ha személyesen is felpróbáljuk őket az üzletben.
