Bajban vannak a foglyok
Ezt a tendenciát erősíti meg az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is: a fogoly végveszélyben van. Ez az egykor jelentős apróvadfaj korábbi élőhelyeinek jó részéről lényegében eltűnt, és célzott védelmi, illetve visszatelepítési programok nélkül a faj kipusztulása Magyarországról is egyre valószínűbb. A fogoly különösen jó indikátora az agrár-ökoszisztémák állapotának: szorosan kötődik a mezőgazdasági területekhez, azon belül igényli a kis kiterjedésű természetes élőhelyekhez: táblaszegélyeket, mezsgyéket, bokorsávokat, így ezek eltűnése, beművelése közvetlenül szűkíti élőhelyét. Tápláléka gyommagvakból és rovarokból áll, ezért a növényvédőszerek és gyomirtók hatását első kézből tapasztalhatja. Mindezek mellett állandó madár, azaz állományának nagyságát a vonulási veszteség sem befolyásolja. Összefoglalva: ami a fogollyal történik, az történik általában a mezőgazdasági területeink természeti sokféleségével. Az MME közelmúltban kiadott elemzése arról számol be, hogy Magyarországon a gyakori madárfajok állománya nagyjából 2005 óta folyamatosan csökken. Az országos szintű felmérése 28 madárfaj esetében állapított meg jelentős fogyatkozást, és e fajok 70%-a főként agrárélőhelyekhez kötődik, azaz a mezőgazdasági területek természeti sokféleségét veszítjük el a legvészesebb mértékben. Olyan fajok tűnnek el a szemünk láttára, mint a mezei pacsirta, a cigánycsuk, a füsti fecske vagy éppen a fogoly. A madarak mellett más élőlénycsoportokban is aggasztó változások tapasztalhatók: a mezei nyúl évtizedek óta tartó állománycsökkenésének okai ugyancsak a mezőgazdaságban keresendők, a beporzó rovarok, köztük a házi méh állományainak összeomlása egyes növényvédő szerek használatával hozható összefüggésbe. Egyébként a Német Természetvédelmi Szövetség hivatalos panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványában a NABU rámutatott arra, hogy a fogoly németországi vadonélő állománya az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta elképesztő mértékben, mintegy 91%-kal csökkent. A természetvédelmi szervezet szerint a visszaesés oka egyértelműen a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, feldarabolódása és az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.
