A vágott, a mű és a földlabdás

Nincs annál lehangolóbb, mint látni, ahogy az ünnepek elmúltával száraz fenyőcsonkok repülnek ki az utcára, majd gyűjtik őket teherautóra, hogy a szeméttelepen végezzék. Persze aki fával fűt, betüzeli, de akinél ez nem opció, az egyszerűen kidobja a többi szeméttel együtt. A vágott fenyőt azonban mégsem kell kizárni, ha környezettudatos karácsonyt szeretnénk. Eláruljuk, miért!

Először azonban néhány szó a műfenyőről. A boltok ma már tele vannak viszonylag élethű, dús darabokkal. Persze az igazán minőségik több tízezer dinárba is kerülhetnek, vagyis hosszú távon térül csak meg az áruk. Ezeket elég egyszer megvenni, majd minden decemberben kicibálni a szekrényből, kihajtogatni az ágaikat, és már díszíthetők is. Nem kell bíbelődni a válogatással, törzsfaragással, "kicsit jobbra, kicsit balra" állítgatással. Persze az, hogy ez macera vagy az ünnep meghitt része, családja válogatja. Az azonban biztos: maga a fenyő műanyagból van, gyárban készítették, majd csomagolták, szállították, újrahasznosítása pedig gyakorlatilag lehetetlen. Tehát bár néhány évre megkíméli az élő fákat, előbb-utóbb szemét lesz belőle. Így a műfenyőnél is az a legfontosabb, mint általában minden más legyártott tárgynál: ha már megvettük, használjuk minél tovább, szükség esetén javítsuk, végső megoldásként pedig használjuk fel egyes részeit új funkcióban (például az ágakat asztaldíszként vagy koszorúba hajtogatva). Arra is érdemes odafigyelnünk, hogy a Kínából utaztatott fa helyett inkább európai alternatívát válasszunk, így legalább a szállítás környezeti hatását mérsékeljük némileg. Szakértők szerint az is fontos, hogy a PVC helyett PE, vagyis polietilén alapú fenyőt vegyünk.  A PVC alapanyagú műfenyők gyártása során ugyanis gyakran alkalmaznak mérgező adalékanyagokat, köztük ólmot is, ami a fenyő használatával és az anyag elöregedésével a lakás levegőjébe is kerülhet veszélyes por formájában.

Ha környezettudatos fát szeretnénk, mindenképp jó megoldás lehet a földlabdás változat. Néhány szempontot azonban figyelembe kell venni. Például ügyeljünk arra, hogy megbízható helyről, vagyis faiskolábból vásároljunk. Így elkerülhető az, hogy jószándékunkkal fatolvajokat támogassunk. Azt is gondoljuk át, tudunk-e megfelelően gondoskodni a fáról, amíg a házunkban van.  A szakértők szerint az ünnep előtt az utolsó pillanatig tartsuk hűvös, de lehetőleg fagymentes helyen. Hetente kétszer öntözzük meg. Fokozatosan szoktassuk a meleghez, egy napra vigyük be a garázsba vagy a folyosóra, majd csak utána kerüljön a meleg szobába, az ünnepi helyére. A lakásban minél távolabb tartsuk a fűtőtesttől. Rendszeresen öntözzük, ne hagyjuk kiszáradni. Ágait ne vágjuk le, ne formázzuk. Vigyázzunk, hogy a gyertyák, csillagszórók ne okozzanak rajta sérülést. Díszekből is inkább csak a könnyebbeket válasszuk, műhót pedig még véletlenül se használjunk. A harmadik, és legfontosabb szempont pedig, hogy az ünnep után tudjuk hova tenni. Nem ültethetjük azonnal a fagyos földbe. Átmeneti megoldásként egy hűvösebb előszobában, vagy egy védettebb garázsban tárolhatjuk. Majd ha kicsit megenyhült az idő, ültessük el szakszerűen, majd viseljük gondját. A hely kiválasztásánál vegyük figyelembe, hogy a fa pár év alatt megnő, magasabb és terebélyesebb lesz, ezért ne ültessük túl közel a házhoz vagy a kerítéshez. A fenyőfélék ültetéséhez is nagy gödröket ássunk, hisz csak a meglazított talajban tudnak szépen elterülni a gyökerek. A gödör mélységéhez elég az 50 cm, mert a gyökerek döntő többsége nem hatol 23-30 cm alá. Trágyát, műtrágyát ne tegyünk a gödörbe, mert az többet árt, mint használ. Ha ezeket a feltételetek sikerül betartanunk, valóban jó úton jártunk.

De mi a helyzet a vágott fával? Nem feltétlenül a legrosszabb megoldás. Ami fontos: akárcsak a földlabdást, ezt is helyben, faiskolában vegyük. A kivágott fa helyére itt minden valószínűséggel új csemetét ültetnek, vagyis egy állandó újratermelés valósul meg, ellentétben az illegálisan megkopasztott hegyoldalakkal, erdőkkel. A facsemeték növekedésük során 10-16 kg szén-dioxidot kötnek meg évente, és az sem mellékes, hogy a faiskolák munkahelyet teremtenek, és erősítik a helyi gazdaságot. A fának pedig az ünnep után sem kell a kukában vagy a tűzben végeznie. A fenyő ugyanis növényi hulladékként, feldarabolva, a komposztba is belekerülhet.

Aki pedig képes lemondani a klasszikus karácsonyfáról, valamilyen alternatív megoldást is választhat, vagy helyettesítheti a fát egy kisebb asztaldísszel. A kreatív megoldások sora szinte végtelen, érdemes az interneten keresgélni, vagy elengedni a fantáziánkat!