Tölgyfaágért napfelkelte előtt - ortodox karácsonyböjti szokások

Évszázados hagyomány szerint ezen a napon, karácsony böjtjén napfelkelte előtt az ortodox családok férfi tagjai kimentek az erdőbe tölgyfát keresni. Számukra a száraz tölgyág, azaz a badnjak jelképezi a szent fát. A néphiedelmek szerint a badnjak azt a faágat szimbolizálja, amelyet egykoron a pásztorok a jászolban fekvő kis Jézusnak ajándékoztak, és amelyből József tüzet rakott a Szent Családnak.

Božo Velimir, Szabadka: „Korán reggel kell kijönni az erdőbe, hogy tölgyágat szedhessünk. Majd ezt a badnjakot hazavisszük. Otthon vár bennünket a gazdasszony és a gyerekek. Hagyományok szerint a badnjakot búzával hintik meg. A nap folyamán elkészül az ünnepi ebéd, minden böjtösen. Tudjuk, hogy ez mit jelent, böjti babfőzelék, az úgynevezett prebranac. Különböző böjti piték, a nélkülözhetetlen hal, halleves, sült hal. A régi szokások szerint, ameddig fával fűthető tűzhelyeink voltak, akkor az ágat betüzeltük. Ma korszerű időket élünk, már nem tüzelünk fával, nálunk az a szokás, hogy az ikon képe mellé teszem. Majd később, akinek udvara van, a badnjakot ott elégeti, nem dobja ki.”

A járványügyi helyzet miatt Szabadkán idén nem volt szervezett tölgyfaág vágás és szentelés sem, de számos fiatal és idős hívő, főként férfiak, baltával, fűrésszel felszerelkezve vonultak ki a Makkhetesi erdőbe.

Miomir Bijekić, Szabadka: „A gyerekek összegyűlnek ott, ahol megrakjuk a tüzet, elmondják kívánságaikat, ennek érdekében pedig meggyújtjuk a badnjakot.

Mladenko Đurović, Szabadka: „A szenteste Jézus születésének napja. Holnap pedig Isten napja, Jézus születése.”

Szabadkán idén, a járványügyi helyzetre való tekintettel, nem volt szervezett tölgyfavágás, és az ágak közös égetése is elmarad a város központjában.

Az ortodox karácsony megünneplése sokban különbözik a számunkra ismert katolikus szokásoktól, de hasonlóan sokszínű és  hagyománytisztelő. Az ünneplés január 6-án, a böjt utolsó napjának reggelén, az ortodox karácsony böjtjén kezdődik. Ezen a napon a családfő kivonul az erdőbe, hogy kivágjon egy kisebb tölgyfaágat, amely később az ünneplő család otthonába kerül. A hajnalban kivágott tölgyfaágat a hagyományok szerint az ortodox pap, a pópa is megáldja.

Az ortodox karácsony Szerbiában háromnapos ünnep, megelőzi karácsony böjtje, amely negyven napon át tart. Első napja a születés, az élet megújulásának örömét idézi, a második pedig csendes, bensőséges családi hangulatú. Zoran Jovanović már kora hajnalban megkezdte a napot, a szokásokhoz híven elindult beszerezni az ünnep egyik főszereplőjét. A tölgyfaág vagy csokor szimbolikája elengedhetetlen, a pásztorok által a kis Jézusnak ajándékozott fát jelképezi. A Krisztus keresztfáját is jelképező tölgyfaág a hagyományok szerint karácsony böjtén még az udvart díszíti, és csak karácsony napján kerül a házba a keleti bölcseket szimbolizáló vendég által.

Zoran Jovanović, Törökfalu: „Úgy kezdjük a szép karácsony napját, amit úgy hívnak, „sunčani dan”, hogy eljön a vendég a házba, az első vendég, a „položajnik”, aki a gazdától kap egy csomagot, amely bort, aranyat, diót és almát tartalmaz. Ezt hazaviszi, amit a következő év karácsonyáig őriznie kell. Ezt az ajándékot egy gyereknek kell majd odaadni.”

Zoran elmondta, a megmaradó tölgyfaágat a nap végén tűzben égetik el, ami a hagyományok szerint boldogságot hoz a ház népének az elkövetkező évben. A háziasszonyok is kiveszik a részüket a munkából. Böjti ebédet, majd másnap karácsonyi ebédet, süteményeket kell az asztalra varázsolniuk. A vegyes házasságból született Zorica mesélt erről.

Zorica Horvat, Törökfalu: „Kruševacról származom, ott születtem, itt élek. Mindkét ünnepet ünnepeljük. A katolikusat és a pravoszlávot is. Majdnem egyek a szokások, ugyanúgy ma böjtölünk, halászlé, bab, mákos tészta, tehát ugyanúgy, mint a katolikusoknál. Azzal, hogy ma česnicát és žitot csinálok, és egy liter bort, amit holnap a templomba kellene elvinni.”

A felelevenített régi szokás szerint a pravoszláv karácsony szentestéjén mind több közösségben gyújtanak közös badnjakot, viszont alkalmazkodva a jelenlegi járványhelyzethez idén mindez elmarad. Az ortodox hívők szűk, családi körben ünnepelnek.

Több mint 10 ezer tölgyfaágat osztanak szét a Fruška gora Nemzeti Park munkatársai Újvidéken és környékén

Már hajnalban megkezdték az ingyenes ágak kiosztását a Fruška gorához közeli forgalmasabb útszakaszokon. A tölgy a hosszú életet szimbolizálja, az erőt és a keménységet. Az ortodox hívők életében ez a jelentéstartam egyesül a tűzzel, vagyis a fény szimbolikájával. E kettő közösen megtöri a sötétség erejét, ezzel pedig Jézus Krisztus eljövetelét hirdeti.

Dalibor Rožić, művelődéssel megbízott tag, Városi Tanács, Újvidék: „A hagyományos értékek mindannyiunk identitására hatást gyakorolnak. Ez jó példa arra, hogy felhívjuk a figyelmet hagyományainkra, szokásainkra, ugyanakkor nagyon fontos és jelentős, hogy felhívjuk a figyelmet az illegális tölgyfakivágásra, az ágak metszésére, a természetvédelem fontosságára, erdeink megóvására.”